Raspberry és Atmega328 közötti I2C kommunikáció
Ez a cikk lényegében a folytatása a I2C kommunikáció két ATmega328 közöttinek. A pH és a hőmérséklet mérés adatainak átvitelére I2C-t használunk, aztán jött a CO2 szenzor ami csak az UART-ot ismeri. Nagyon nem akartunk egy másik adatátviteli módot implementálni, így a megoldás az lesz, hogy a szenzor UART-on elküldi az adatokat az ATmega csipnek, ami meg I2C-n továbbítja a Raspberry felé.
I2C kommunikáció két ATmega328 között
Az I2C egy soros, 8 bit-es, kétirányú kommunikációs protokoll, amelynek sebessége normál üzemmódban 100kbit/s, gyors üzemmódban 400kbit/s. I2C busz csak két db kétirányú vezetékből áll (SDA és SCL), amelyre az összes eszköz is csatlakozik. Az egyik vezeték az (SDA – Serial DAta), amin a soros adatforgalom zajlik; a másik pedig az órajel vonal (SCL – Serial CLock), amit az I2C buszon történő mindkét irányú adatátvitel szinkronizására használunk. Az SDA és az SCL vonalak az I2C buszon lévő minden eszközhöz hozzá vannak kötve (plusz természetesen a tápvezeték és a föld is).
Hőmérséklet mérés termisztorral
A termisztor egy olyan két kivezetésű áramköri elem, amely hő hatására számottevően megváltoztatja elektromos ellenállását – az ellenállás-változás nagysága milliószorosa a fémeknél tapasztalt változásnak. Minden termisztor a termorezisztivitás jelenségén, azaz az elektromos ellenállás hőmérséklet-függőségének felhasználásán alapszik. Az ellenállás változás kétirányú lehet, ha a termisztor ellenállása
A híradástechnika egyik leggyakrabban előforduló feladata a váltakozófeszültségek erősítése. A jelforrások (rádióvétel esetén az antenna, hangátvitel esetén a mikrofon) elektromosan olyan váltakozófeszültségű generátorral modellezhetők, amelyek forrásfeszültsége sokszor csak néhány tized μV vagy mV, ezeket a jeleket feldolgozásuk során V (esetleg 10 vagy 100 V) nagyságrendűre kell erősíteni.
Az ATmega328 egy egycsipes mikrovezérlő, amelyet az Atmel állít elő és a megaAVR sorozat tagja. A 8 bites Atmel AVR processzoron alapul, amelyet flashmemória és különböző perifériák egészítenek ki. A vezérlők programozás után akár önmagukban is működőképesek, tápfeszültség és órajelütemező kvarckristály segítségével.
Fermentor építés – (3. rész) – hőmérséklet szabályozás
Végre az utolsó simítások is elkészültek a fermentoron, így már tökéletesen illeszkedik a fényköpenybe, tehát minden adott egy hőmérséklet tesztre. Előzőleg próbálkoztam egy kezdetleges összeállítással, ahol alumínium fóliával tekertem körbe a fermentort, és a leadott teljesítményt manuálisan szabályoztam: Fermentor hőmérséklet szabályozása. A grafikonokat összehasonlítva egyértelműen látszik a különbség. Ebben az esetben, ahol automata hőmérséklet szabályozást, és tömör alumínium köpenyt használtam, a grafikonok lefutása nagymértékű szabályosságot mutat.
Mi az a time-lapse?
A time-lapse egy fotózási technika, amikor a hosszú idő alatt felvett képeket utána rövid idő belül lejátsszák. A nézőben az idő múlásának érzetét kelti, ezért nevezik az idő fotózásának is. Maga a terminus is ezt jelöli: az idő múlása.
Egyszerű LED-es villogó áramkörének vizsgálata
Bekapcsolás után először a jobb oldali (piros LED) világít, (ez tranzisztor függő dolog, mivel nincs két egyforma, így a véletlenen múlik, melyik LED kapcsol be először) a tranzisztor nyit, rajta áram indul, ezzel egy időben a jobb oldali kondenzátor elkezd töltődni . Amikor elérte azt a töltöttségi szintet, ami a másik tranzisztor bekapcsolási feszültsége, a bal oldali LED fog világítani. Most a baloldali tranzisztor nyit ki, így a bal oldali kondenzátort tölti. A ciklus végtelen. A 3. mérési pontnál mért adatokból jól látszik, hogy a kondenzátor töltődik (ez 480ms), majd tartja ezt a töltöttségi szintet végül kisül, és a ciklus kezdődik elölről.
Áramtermelés számítógép ventilátorral
A kísérlet
Adott egy számítógépből kiszerelt hűtőventilátor, aminek a lapátjaira neodímium mágneseket ragasztunk, majd egy szintén erős mágnest közelítve feléjük a ventillátor mozgásba jön. Az elve mint a szélkeréké, csak itt a mágneses tér hajtja a ventillátort, így egy egyenáramú generátort kapunk.
A youtube-on és az interneten rengeted a témával kapcsolatos videót és leírást lehet olvasni. A kérdésem, hogy működőképes-e a szerkezet, mondjuk képes-e egy kis led-et meghajtani, vagy olyannyira képtelenség, hogy a ventilátor nem is jön mozgásba?