13. Kísérlet-Ezüst-nitrát, nátrium-karbonát, nátrium-hidroxid oldatok azonosítása

Feladat

Három sorszámozott kémcsőben − ismeretlen sorrendben − a következő három színtelen folyadékot találja: ezüst-nitrát oldat, nátrium-karbonát oldat és nátrium-hidroxid oldat. Sósav segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok

• műanyag tálca • kémcsőállvány • 3 darab sorszámozott kémcső az oldatokkal • ezüst-nitrát oldat
• nátrium-karbonát oldat • nátrium-hidroxid oldat • sósav (2 mol/dm3) • védőszemüveg
• gumikesztyű • hulladékgyűjtő

Figyelmeztető jelölések

protection gloves weblaboratorium A kísérlet végzése közben védőkesztyű használata ajánlott! protection glasses weblaboratorium A kísérlet végzése közben védőszemüveg használata kötelező!

 

Videó

carbon-dioxide-3d-balls

 

Megfigyelések, tapasztalatok, következtetések

Az első esetben gázfejlődést tapasztaltunk, ami a szén-dioxid felszabadulásának tulajdonítható. A nártium-karbonát oldatból sósav hatására nátrium-klorid keletkezik (vízben jól oldódik) és szén-dioxid gáz szabadul fel. A második esetben fehér csapadék képződését figyelhettünk meg, ami ezüst-klorid. Az ezüst klorid oldhatósági szorzata igen kicsi (LAgCl = 1,56×10-10), így nagy hígítás mellett is tapasztalunk fehér csapadékleválást. A harmadik kémcsőben nem tapasztaltunk változást. A nátrium-hidroxid sósav reakciójában nátrium-klorid és víz keletkezik.
Reakcióegyenletekkel leírva

1. Kémcsőben lezajló folyamat
Na2CO3(aq)  + 2HCl(aq)  = 2NaCl(aq)  + H2O(l) + CO2(g)

2. Kémcsőben lezajló folyamat
AgNO3(aq) + HCl(aq) = AgCl(sz) + HNO3(aq)

3. Kémcsőben lezajló folyamat
NaOH(aq) + HCl(aq) = NaCl(aq) + H2O(l)

Részletesebben felírva a 3. egyenletet

Na2CO3(aq) + 2HCl(aq) = 2NaCl(aq) + H2CO3(aq)

A Na2CO3 oldatából sósav hatására H2CO3 képződik, ami instabil vegyület, ezért H2O-ra és CO2-re bomlik és a CO2 eltávozik az oldatból:

H2CO3(aq)↔ H2O(l) + CO2(g)

Az elektrolitok oldhatósága, és az oldhatósági szorzat

Az elektrolitok oldhatósága nem más, mint a telített oldat koncentrációja egy adott hőmérsékleten. Az oldhatóság egysége g/dm3, ill. mol/dm3, ez utóbbi esetben moláris oldhatóságról beszélünk. Vizes oldatokban a telítés azt a dinamikus egyensúlyi állapotot jelöli, amikor az oldat koncentrációja már tovább nem növelhető, időegység alatt ugyanannyi elektrolit oldódik, ill. válik ki.

Nézzünk egy példát az oldhatósági szorzat kiszámítására

Az ezüst-jodid oldhatósága 250C-on 2,1*10-6 g/dm3. Számítsuk ki az oldhatósági szorzatát (AgI molekulatömege 234,77 g/mol)

Legyen az x az AgI moláris oldhatósága:

AgI(s) megfordítható folyamat Ag+ + I

L = [Ag+][ I] = x2

Az oldhatósági szorzatból a moláris oldhatóság kiszámolható:

X = 2,1*10-6 g AgI/1 dm3 * 1mol AgI/234,77g AgI = 8,9*10-9 mol/dm3

L = x2 = (8,9*10-9)2 = 7,9*10-17

Tehát az ezüst-jodid oldhatósági szorzata 7,9*10-17.