Fermentor építés – (3. rész) – hőmérséklet szabályozás
Végre az utolsó simítások is elkészültek a fermentoron, így már tökéletesen illeszkedik a fényköpenybe, tehát minden adott egy hőmérséklet tesztre. Előzőleg próbálkoztam egy kezdetleges összeállítással, ahol alumínium fóliával tekertem körbe a fermentort, és a leadott teljesítményt manuálisan szabályoztam: Fermentor hőmérséklet szabályozása. A grafikonokat összehasonlítva egyértelműen látszik a különbség. Ebben az esetben, ahol automata hőmérséklet szabályozást, és tömör alumínium köpenyt használtam, a grafikonok lefutása nagymértékű szabályosságot mutat.
26. Kísérlet – Alumínium oxidációja
Egy darabka háztartási alufóliát higany(II)-klorid-oldatba mártunk. Miután kivesszük az oldatból, szűrőpapírral leitatjuk a rajta maradt folyadékcseppeket, majd két darabra tépjük. Az egyik darabkát a szűrőpapíron hagyjuk, a másikat egy kémcsőben lévő desztillált vízbe tesszük.
Ismertesse és magyarázza a tapasztalható jelenségeket, és írja fel a szabad levegőn és a vízben lezajlott reakciók egyenletét is!
47. Kísérlet – Nátrium reakciója vízzel
Egy üvegkádat félig töltünk desztillált vízzel, és hozzá adunk 4-5 csepp fenolftaleinoldatot, majd a vízre borsószem nagyságú nátriumdarabkát teszünk. Ismertesse a várható tapasztalatokat, és magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakcióegyenletet is! Ha káliummal végezné el a kísérletet, hevesebb reakciót tapasztalna-e, és ha igen, miért?
Read More24. Kísérlet – Ezüst-nitrát, cink-szulfát és kristályvízmentes réz(II)-szulfát
Három kémcső alján szilárd halmazállapotú ezüst-nitrát, cink-szulfát és kihevített, kristályvízmentes réz(II)-szulfát található. A tálcán lévő desztillált víz és ólomlemez (vagy ólomszemcse) segítségével azonosítsa az edények tartalmát! Írja fel az értelmezéshez szükséges ionegyenlete(ke)t is!
Read More