GÉNTECHNOLÓGIA vagy GÉNMANIPULÁCIÓ

Egy élőlény génállományába bevisznek vagy eltávolítanak onnan egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák.

· A létrehozott szervezetek ellenállóbbak:

– környezeti változásokkal (vízhiány → szárazságtűrő növények)
– gyomirtó szerekkel
– betegségekkel (burgonya Y vírus)
– kártevőkkel (Bt gyapot és kukorica, amely a Bacillus thuringiensis révén rovarriasztó toxint tartalmaz. Az adott toxin a rovarlárvák emésztőrendszerének hámsejtjeiben specifikus receptorokhoz kötődik, aminek hatására felbomlanak a sejthártyák és a rovar elpusztul.)
– nehézfémekkel szemben.

· Új tulajdonságokra tesznek szert:

– hosszabb tárolhatóság
– megváltozott íz
– nagyobb terméshozam és termések
– vitamingazdagság
– sótűrés
– alacsonyabb vízigény
– méregtelenítő képesség (szennyvízkezelés, izotóp és nehézfém kivonás)
– bioszintetizátor előállítás (gyógyszer-,hormon-, enzimtermelő mikróbák)

· Veszélyek:

– kártevőknél rezisztencia kialakulása
– biológiai diverzitás csökkenése
– antibiotikum rezisztencia
– ismeretlen átkereszteződések, kölcsönhatások
– allergia
– toxicitás

· Fő növények:

– szója a területek 61%-án
– kukorica 23%
– gyapot 11%
– káposztarepce 5%
– búza
– dohány

A génmanipuláció nem egyszerű folytatása a hagyományos növénynemesítésnek:

– Egymástól törzsfejlődésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be egy másik szervezetbe → nem lehet pontosan tudni, hogy a beültetett gén milyen kölcsönhatásba lép, ill. milyen zavarokat okoz a befogadó sejt bonyolult működési rendjében. A különböző hatások gyakran csak hosszú idő után jelentkeznek.

– Egy új és idegen faj bevitele az ökoszisztémába felboríthatja annak dinamikus egyensúlyát.

– A bevitt gén más génekkel kölcsönhatásban olyan előnyökhöz juttathatja az adott fajt, hogy az adott ökoszisztémában esetleg néhány őshonos faj kipusztul.

– A genetikailag megváltoztatott szervezetek nem manipulált szervezetekkel kereszteződnek a természetben. (szupergyomok)

A környezetszennyezés újabb formája, a „genetikai környezetszennyezés” fenyeget, amely minden eddigi környezetszennyezésnél nehezebben kontrolálható. A génmanipulált fajták széles körű elterjedése tovább csökkenti a fajon belüli biológiai sokféleséget (diverzitást), és tovább szegényíthet a mezőgazdaság genetikai bázisát.

Mezőgazdasági, élelmiszeripari és ipari génmanipuláció

– Egy organizmus genetikai anyagán laboratóriumban változást idéznek elő, egy vagy több gén vagy génrészlet bevitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával.

-· Az Európai Unió bevezette az „új élelmiszer” (novel food) fogalmát.

– Nagyobb hozam elérése érdekében emberi növekedési hormon gén bevitele állatokba

– Élelmiszerekben és tisztítószerekben gyakran használnak olyan enzimeket amelyeket génmanipulált mikroorganizmusok termelnek

Más ipari ágazatok:

– papírgyártásban fehérítésre, faanyagok lebontására
– a kőolaj- és földgázmaradékok visszanyerésére
– fémek kinyerésére ércekből
– mesterséges hó előállítására
– műanyagok termelésére
– cukorbetegek számára inzulin termelésre használják.

 

Fajhatárokat átlépő génmanipuláció növényekben állatokban

Megváltoztatott árutulajdonságok

– Húsnak kisebb a zsírtartalma
– Növényi olaj más összetételű
– A növény lassabban puhul, rothad, hosszabb ideig tárolható

Az ipar gazdasági kereskedelmi céljainak jobb megfelelés.

Egyesült Államok 1996 márciusáig 5 genetikailag módosított paradicsomfajta kapott forgalmazási engedélyt:

– 2-ben a paradicsom sejtfalának pektinjeit lebontó enzim funkcióját gátolták (puhulás késleltetése)
– 3-ban a paradicsom érését előidéző etilén bioszintézisének különböző köztestermékeit gátolták

A génmanipuláció mezőgazdasági következményei

– Rövid távú gazdasági előny
– Gyors haszon érdekében „szuperfajták” termesztése
– Diverzitás módosulása, génbankok
– Gyomnövényjelleg, vagyis nem terjed-e túl a növény azon a területen, ahová kiültették, és nem foglalja-e el a környezetének élőhelyét.
– Génátadás, hibridek
– Váratlan új tulajdonságok kialakulása pl.: „csoda búza”→ ellenállóbb volt a klimatikus változásokkal szemben, gyorsabban növekedett és jóval nagyobb terméshozama volt az addigi búzafajtákkal összehasonlítva. Évente többször lehetett aratni. Több tápanyagot tudott fölvenni anélkül, hogy a szár megtört volna a hatalmas kalászok súlya alatt. Néhány év múlva derült ki → az új fajta rövid szára miatt nehezebben tudta fölszívni a vizet a talajból, ezért sok helyen mesterséges öntözésre kényszerültek. Majd kórokozók is megjelentek, leküzdésük fokozott mennyiségű vegyszer használatát követelte meg. Az új búzafajta hibrid volt. A hibridekre jellemző, hogy az első aratásnál nagy a hozamuk, de fokozatosan csökken, ha több generáción át újra és újra a hibrid magjait használják vetésre. Az öntözés, a műtrágya, a vegyszeres védekezés és az évente újonnan vett vetőmag jelentős költségeket jelentettek.
– Akkumuláció, rezisztencia gének elterjedése

Etikai erkölcsi szempontok

– Erkölcsi és filozófiai okok:
Élettel való játszadozás megengedhetetlensége.
Hosszú távú negatív társadalmi hatásai.
Állatok joga szenvedésmentes élethez.

– Vallási és lelkiismereti szempontok:
Megnehezíti a vallási és egyéb okokból diétát tartó emberek táplálkozását.
Vegetáriánusok számára elfogadhatatlan lehet, hogy olyan növényi élelmiszert
fogyasszanak, amibe állati gént vittek be.
A sertésből származó géneket tartalmazó génmanipulált szervezetek pedig
elfogadhatatlanok lehetnek a zsidó vagy mohamedán vallást gyakorlók számára.

Biológiai fegyverek és a génmanipuláció

– A hadiipar baktériumokat, vírusokat és természetes fegyvereket felhasználó ága továbbra is él, annak ellenére hogy egyezmények tiltják a biológiai fegyverek alkalmazását.
– A génmanipuláció a fertőző ágenseket még patogénebbé teheti, mérgek hatékonyságát növelheti.

1995 óta a GM módosított növények termelése rohamosan nő.
Egyre kevésbé lehetünk biztosak abban, hogy mit is eszünk meg.
A kísérletek gyakran nem a fogyasztók érdekeit szolgálják, hanem elsősorban a nagyvállalatok rövid távú gazdasági érdekeit.
A profitéhes vállalkozások egyre gátlástalanabbul hagyják figyelmen kívül a közegészségügyi és ökológiai szempontokat.
A legnagyobb probléma az, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy a beültetett gén milyen kölcsönhatásokat eredményez.
Jelenlegi tudásunk nem elegendő ezeknek az összetett hatásoknak a megbízható felmérésére.
A hatások sokszor csak hosszú idő után jelentkeznek.

Felhasznált forrás:
Dudits Dénes-Heszky László: Növényi biotechnológia és géntechnológia (2000) Agroinform Kiadó, Bp.
Debreceni Egyetem: Egyetemi Jegyzetek 2008-2010

Error thrown

Call to undefined function profitmag_categorized_blog()