Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés

GÉNTECHNOLÓGIA vagy GÉNMANIPULÁCIÓ

Egy élőlény génállományába bevisznek vagy eltávolítanak onnan egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák.

· A létrehozott szervezetek ellenállóbbak:

– környezeti változásokkal (vízhiány → szárazságtűrő növények)
– gyomirtó szerekkel
– betegségekkel (burgonya Y vírus)
– kártevőkkel (Bt gyapot és kukorica, amely a Bacillus thuringiensis révén rovarriasztó toxint tartalmaz. Az adott toxin a rovarlárvák emésztőrendszerének hámsejtjeiben specifikus receptorokhoz kötődik, aminek hatására felbomlanak a sejthártyák és a rovar elpusztul.)
– nehézfémekkel szemben.

· Új tulajdonságokra tesznek szert:

– hosszabb tárolhatóság
– megváltozott íz
– nagyobb terméshozam és termések
– vitamingazdagság
– sótűrés
– alacsonyabb vízigény
– méregtelenítő képesség (szennyvízkezelés, izotóp és nehézfém kivonás)
– bioszintetizátor előállítás (gyógyszer-,hormon-, enzimtermelő mikróbák)

· Veszélyek:

– kártevőknél rezisztencia kialakulása
– biológiai diverzitás csökkenése
– antibiotikum rezisztencia
– ismeretlen átkereszteződések, kölcsönhatások
– allergia
– toxicitás

· Fő növények:

– szója a területek 61%-án
– kukorica 23%
– gyapot 11%
– káposztarepce 5%
– búza
– dohány

A génmanipuláció nem egyszerű folytatása a hagyományos növénynemesítésnek:

– Egymástól törzsfejlődésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be egy másik szervezetbe → nem lehet pontosan tudni, hogy a beültetett gén milyen kölcsönhatásba lép, ill. milyen zavarokat okoz a befogadó sejt bonyolult működési rendjében. A különböző hatások gyakran csak hosszú idő után jelentkeznek.

– Egy új és idegen faj bevitele az ökoszisztémába felboríthatja annak dinamikus egyensúlyát.

– A bevitt gén más génekkel kölcsönhatásban olyan előnyökhöz juttathatja az adott fajt, hogy az adott ökoszisztémában esetleg néhány őshonos faj kipusztul.

– A genetikailag megváltoztatott szervezetek nem manipulált szervezetekkel kereszteződnek a természetben. (szupergyomok)

A környezetszennyezés újabb formája, a „genetikai környezetszennyezés” fenyeget, amely minden eddigi környezetszennyezésnél nehezebben kontrolálható. A génmanipulált fajták széles körű elterjedése tovább csökkenti a fajon belüli biológiai sokféleséget (diverzitást), és tovább szegényíthet a mezőgazdaság genetikai bázisát.

Mezőgazdasági, élelmiszeripari és ipari génmanipuláció

– Egy organizmus genetikai anyagán laboratóriumban változást idéznek elő, egy vagy több gén vagy génrészlet bevitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával.

-· Az Európai Unió bevezette az „új élelmiszer” (novel food) fogalmát.

– Nagyobb hozam elérése érdekében emberi növekedési hormon gén bevitele állatokba

– Élelmiszerekben és tisztítószerekben gyakran használnak olyan enzimeket amelyeket génmanipulált mikroorganizmusok termelnek

Más ipari ágazatok:

– papírgyártásban fehérítésre, faanyagok lebontására
– a kőolaj- és földgázmaradékok visszanyerésére
– fémek kinyerésére ércekből
– mesterséges hó előállítására
– műanyagok termelésére
– cukorbetegek számára inzulin termelésre használják.

 

Fajhatárokat átlépő génmanipuláció növényekben állatokban

GÉNMANIPULÁLT FAJ A TRANSZGÉN FORRÁSA A GÉNÁTVITEL CÉLJA
Burgonya Csirke Betegség rezisztencia
Burgonya Selyemszövő lepke Betegség rezisztencia
Burgonya Baktérium Gyomirtó rezisztencia
Burgonya Ember Nehézfém rezisztencia
Kukorica Baktérium Gyomirtó rezisztencia
Kukorica Skorpió Rovarkártevő rezisztencia
Gyapot Skorpió Rovarkártevő rezisztencia
Paradicsom Ember Nehézfém rezisztencia
Paradicsom Baktérium Rovarkártevő rezisztencia
Paradicsom Lepényhal Hidegtűrés
Paradicsom Vírus Vírus rezisztencia
Dohány Kínai hörcsög Szterol tartalom növekedés
Dohány Egér Csökkent nehézfémtartalom
Dohány Ember Nehézfém tolerancia
Rizs Baktérium Rovarkártevő rezisztencia
Dinnye Vírus Vírus rezisztencia
Uborka dohány, petúnia Betegség rezisztencia
Tök Vírus Vírus rezisztencia
Aranyhal Lepényhal Hidegtűrés
Ponty Pisztráng Gyorsabb növekedés
Ponty Ember Gyorsabb növekedés
Lazac Lepényhal Gyorsabb növekedés
Sertés Ember Nagyobb súly

 

Megváltoztatott árutulajdonságok

– Húsnak kisebb a zsírtartalma
– Növényi olaj más összetételű
– A növény lassabban puhul, rothad, hosszabb ideig tárolható

Az ipar gazdasági kereskedelmi céljainak jobb megfelelés.

Egyesült Államok 1996 márciusáig 5 genetikailag módosított paradicsomfajta kapott forgalmazási engedélyt:

– 2-ben a paradicsom sejtfalának pektinjeit lebontó enzim funkcióját gátolták (puhulás késleltetése)
– 3-ban a paradicsom érését előidéző etilén bioszintézisének különböző köztestermékeit gátolták

A génmanipuláció mezőgazdasági következményei

– Rövid távú gazdasági előny
– Gyors haszon érdekében „szuperfajták” termesztése
– Diverzitás módosulása, génbankok
– Gyomnövényjelleg, vagyis nem terjed-e túl a növény azon a területen, ahová kiültették, és nem foglalja-e el a környezetének élőhelyét.
– Génátadás, hibridek
– Váratlan új tulajdonságok kialakulása pl.: „csoda búza”→ ellenállóbb volt a klimatikus változásokkal szemben, gyorsabban növekedett és jóval nagyobb terméshozama volt az addigi búzafajtákkal összehasonlítva. Évente többször lehetett aratni. Több tápanyagot tudott fölvenni anélkül, hogy a szár megtört volna a hatalmas kalászok súlya alatt. Néhány év múlva derült ki → az új fajta rövid szára miatt nehezebben tudta fölszívni a vizet a talajból, ezért sok helyen mesterséges öntözésre kényszerültek. Majd kórokozók is megjelentek, leküzdésük fokozott mennyiségű vegyszer használatát követelte meg. Az új búzafajta hibrid volt. A hibridekre jellemző, hogy az első aratásnál nagy a hozamuk, de fokozatosan csökken, ha több generáción át újra és újra a hibrid magjait használják vetésre. Az öntözés, a műtrágya, a vegyszeres védekezés és az évente újonnan vett vetőmag jelentős költségeket jelentettek.
– Akkumuláció, rezisztencia gének elterjedése

Etikai erkölcsi szempontok

– Erkölcsi és filozófiai okok:
Élettel való játszadozás megengedhetetlensége.
Hosszú távú negatív társadalmi hatásai.
Állatok joga szenvedésmentes élethez.

– Vallási és lelkiismereti szempontok:
Megnehezíti a vallási és egyéb okokból diétát tartó emberek táplálkozását.
Vegetáriánusok számára elfogadhatatlan lehet, hogy olyan növényi élelmiszert
fogyasszanak, amibe állati gént vittek be.
A sertésből származó géneket tartalmazó génmanipulált szervezetek pedig
elfogadhatatlanok lehetnek a zsidó vagy mohamedán vallást gyakorlók számára.

Biológiai fegyverek és a génmanipuláció

– A hadiipar baktériumokat, vírusokat és természetes fegyvereket felhasználó ága továbbra is él, annak ellenére hogy egyezmények tiltják a biológiai fegyverek alkalmazását.
– A génmanipuláció a fertőző ágenseket még patogénebbé teheti, mérgek hatékonyságát növelheti.

1995 óta a GM módosított növények termelése rohamosan nő.
Egyre kevésbé lehetünk biztosak abban, hogy mit is eszünk meg.
A kísérletek gyakran nem a fogyasztók érdekeit szolgálják, hanem elsősorban a nagyvállalatok rövid távú gazdasági érdekeit.
A profitéhes vállalkozások egyre gátlástalanabbul hagyják figyelmen kívül a közegészségügyi és ökológiai szempontokat.
A legnagyobb probléma az, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy a beültetett gén milyen kölcsönhatásokat eredményez.
Jelenlegi tudásunk nem elegendő ezeknek az összetett hatásoknak a megbízható felmérésére.
A hatások sokszor csak hosszú idő után jelentkeznek.

Felhasznált forrás:
Dudits Dénes-Heszky László: Növényi biotechnológia és géntechnológia (2000) Agroinform Kiadó, Bp.
Debreceni Egyetem: Egyetemi Jegyzetek 2008-2010