Szerves sztereokémia és reakciómechanizmusok – Fogalomtár

Akceptorszám (akceptivitás)
Vegyületek (oldószerek) elektronpár-akceptor sajátságát (Lewis-savasságát) kvantitatíve leíró érték.
Aktiválási energia (Ea)
Az empirikus sebességi egyenlet hőmérsékletfüggésének vizsgálatával megállapítható mennyiség.
Aktiválási szabadentalpia (ΔG)
A reaktánsok alapállapota és az átmeneti állapot szabadentalpia-különbsége.
Aktivált komplex (ld még átmeneti állapot)
Az atomoknak az energia hiperfelület (vagy az energiaprofil) lokális maximumában található elrendeződése.
Ambidens nukleofil
Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni az elektrofil reakciópartnerrel.
Amfiprotikus (oldószer)
Önionizációra képes (oldószer) molekula, amely egyszerre képes Brønsted-savként és -bázisként viselkedni.
Anchimerikus hatás
Szomszédcsoport-részvétel hatására bekövetkező reakciósebesség-növekedés .
Anomer effektus
Molekulán belüli, nemkötő-elektronpár → lazító pálya delokalizációval kialakuló, stabilizáló kölcsönhatás.
Anti
Referenciasík ellentétes oldalain levő (pl. atomok).
Egyszeres kötéssel összekapcsolt atomok szubsztituensei anti helyzetűek, ha diéderes szögük >90°.
Apoláris aprotikus oldószer
Kis dielektromos állandójú ε < 15) és dipólusmomentumú (μ < 8.3 x 10–30 Cm), nem hidrogénkötés-donor oldószer (ld. Parker-féle oldószer-osztályozás).
Arin
Formálisan hármas kötést tartalmazó átmeneti részecske, mely egy (hetero)aromás vegyületből két szomszédos szénatomhoz kapcsolódó hidrogén eltávolításával származtatható.
Asszociáció
Különálló molekulák vagy ionok felhalmozódása nagyobb aggregátumokká.
Átmeneti állapot (ld még aktivált komplex)
Az energiaprofilon (lokális) maximummal bíró képződmény, amely azonos valószínűséggel alakul át termékekké, vagy reaktánsokká (élettartama egy molekularezgés időtartamának felel meg: ~10-13 s).
Atomi pálya
Egy atommag és más elektronok által keltett mezőben található elektron leírására szolgáló hullámfüggvény. Megjelenítése: az elektront pl. 90 %-os előfordulási valószínűséggel tartalmazó térrészt burkoló felülettel történhet.
Baldwin-szabályok
Gyűrűzárási reakciók preferenciái 3-7-tagú gyűrűk esetén. Kedvezőek azok az esetek, amelyeknél a gyűrűben teljesülhet az adott reakció sztereoelektron-feltétele.

Belépő (támadó) csoport
A szubsztrátummal (a reakció centrumával) kötést kialakító atom vagy atomcsoport.
Bell-Evans-Polanyi elv
Elegendően hasonló reakciókban az entalpia-változás (ΔH) és az aktiválási energia (Ea) lineáris öszefüggést mutat.
Cine-szubsztitúció
Olyan (többnyire aromás magon történő) helyettesítés, melyben a belépő csoport a távozó csoportot kötő szénatom szomszédjához kapcsolódik.
Delokalizáció
Szűkebb értelemben konjugált rendszer π-kötéseinek leírására szolgáló fogalom: a -elektronok nem két atom között (lokalizáltan) foglalnak helyet, valamennyi kötésnek van kettős kötés jellege (ld. még kötésrend).
Tágabb megfogalmazásban egy formálisan kötéshez vagy atomhoz rendelt (nemkötő) elektronpár megjelenése ezektől különböző térrészben/pályán (vö. anomer effektus).
Dipoláris aprotikus oldószer
Viszonylag nagy dielektromos állandójú (ε > 15) és dipólusmomentumú (μ > 8.3 x 10–30 Cm), nem hidrogénkötés-donor oldószer (ld. Parker-féle oldószer-osztályozás).
Donorszám (donicitás)
Vegyületek (oldószerek) elektronpár-donor sajátságát (Lewis-bázicitását) kvantitatíve leíró érték.
Elektrofil
Elektronkedvelő részecske (reagens), amely a reakciópartnerrel (a nukleofillel) úgy képez kötést, hogy a kötő elektronpár mindkét elektronját a partnertől veszi át. Az elektrofilek elektronhiányos részecskék.
Elektrofug
Olyan távozó csoport, amely nem visz magával kötő elektronpárt.
Elektronegativitás
Egy atom vagy atomcsoport elektronvonzó képessége.
Elemi reakció (ld. még koncertikus folyamat)
Egyetlen átmeneti állapoton át haladó (koncertikus), köztitermék képződése nélkül lejátszódó átalakulás.
Endergonikus reakció (változás) (ΔG > 0)
Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hőmérsékleten) a környezetéből energiát vesz fel, szabadentalpia-változása pozitív, végállapota magasabb energiaszinten van, mint a kiindulási állapot.
Endoterm reakció (változás) (ΔH > 0)
Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hőmérsékleten) a környezetéből hőt vesz fel, entalpia-változása pozitív.
Energia hiperfelület
Az adott kémiai rendszer energiájának változása valamennyi kötéstávolság és kötésszög változásának függvényében.
Energiaprofil
Az adott kémiai rendszer energiájának változása a reakció-koordináta függvényében.
Exergonikus reakció (változás) (ΔG < 0)
Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hőmérsékleten) a környezetének energiát ad át (munkát végez), szabadentalpia-változása negatív, végállapota alacsonyabb energiaszinten van, mint a kiindulási állapot.
Exoterm reakció
Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hőmérsékleten) a (változás) (ΔH < 0) környezetének hőt ad át, entalpia-változása negatív.
Feszültség
Egy molekulában (vagy átmeneti állapotban) feszültség van/ébred, ha energiaszintje kedvezőtlen kötéstávolság, kötésszög vagy diéderes szög következtében nő.
Gyök
Párosítatlan elektront tartalmazó intermedier/anyag.
Hammond elv (posztulátum)
Ha a reakció-koordinátán két állapot (pl. egy átmeneti állapot és egy reaktív köztitermék) egymást követi, akkor egymásba alakulásuk csak a molekulaszerkezet kis megváltozásával jár együtt.
Hard/kemény bázis (nukleofil)
Csekély polarizálhatóságú, kis méretű donor atomot tartalmazó Lewis-bázis.
Hard/kemény sav (elektrofil)
Csekély polarizálhatóságú, kis méretű akceptor atomot tartalmazó Lewis-sav.
Határ molekulapályák
Adott molekula legmagasabb energiájú betöltött (HOMO), illetve legalacsonyabb energiájú betöltetlen (LUMO) molekulapályái.
SOMO (Singly Occupied Molecular Orbital): gyök párosítatlan elektronját befogadó HOMO pálya.
Heterolízis, heterolitikus
Kovalens kötés hasadása oly módon, hogy a kötő elektronpár az egyik fragmenshez kerül, ionok képződnek.
Hibridizáció, hibridpályák
Atomi pályák lineáris kombinációja egy atomon annak érdekében, hogy a tényleges molekulaszerkezeti sajátságok (pl. geometria, kötések egyenértértékűsége, nemkötő elektronpárok) leírható legyen.
Hidratáció
Víz (elemeinek) beépülése egy molekulába.
Hidrofób kölcsönhatás
Szénhidrogének vagy más, lipofil anyagok hajlama vizes közegben aggregátumok képzésére.
Hidrolízis
Vízmolekula hatására bekövetkező kötéshasadás (a víz elemeinek beépülésével).
Hiperkonjugáció
A molekula π-elektronrendszere (beleértve részlegesen betöltött vagy üres p-pályákat is) és (pl. C-H vagy C-C kötéseket alkotó) σ-elektronpárok kölcsönhatása folytán fellépő elektron-eltolódási jelenség.
Homolízis, homolitikus
Kovalens kötés hasadása oly módon, hogy a kötő elektronpár egyik elektronja az egyik, másik elektronja a másik fragmenshez kerül, gyökök képződnek.
Hughes-Ingold szabályok
Az oldószerhatás kvalitatív leírása, mely az oldószereket dielektromos kontinuumnak tekinti, amelyekben csak nem-specifikus szolvatáció történik.
Induktív effektus
σ-Kötéseken (vagy téren) át ható elektroneltolódási effektus (–I, ha hidrogénnél nagyobb, +I, ha kisebb az adott atom vagy atomcsoport elektronegativitása).
Izotópeffektus
A molekula izotópösszetételének hatása adott átalakulás sebességére (kinetikus) vagy egyensúlyára (termodinamikai).
Primer izotópeffektus várható, ha a sebességmeghatározó reakciólépés során hasadó kötés valamely elemét helyettesítjük izotópjával. Szekunder izotópeffektus várható, ha a sebességmeghatározó reakciólépés során nem hasadó kötés valamely elemét helyettesítjük izotópjával.
Karbanion
Három ligandumhoz kapcsolódó, páros elektronszámú, nemkötő-elektronpárral bíró, negatív töltésű szénatomot tartalmazó részecske.
Karbén
Két ligandumhoz kötődő, két nemkötő elektronnal(!) bíró, semleges szénatomot tartalmazó részecske. Szinglet, ha az elektronok párosítottak, triplet, ha az elektronok nem párosítottak.
Karbéniumion
Három ligandumhoz kötődő, üres p pályával bíró, pozitív töltésű szénatomot tartalmazó részecske.
Karbokation (ld karbéniumion és karbóniumion)
Páros számú elektront tartalmazó kation, melyben a pozitív töltés (egy vagy több) szénatomon található.
Karbóniumion
Négynél több ligandumot koordináló szénatomot tartalmazó karbokation.
Kemény és lágy savak/elektrofilek és bázisok/nukleofilek elmélete
Azonos jellegű savak/bázisok (elektrofilek/nukleofilek) gyorsabban létesítenek kötést, mint az eltérő jellegűek.
Kemoszelektivitás
Egy reagens preferált reakciója két (vagy több), hasonló átalakulásra képes funkciós csoport közül az egyikkel (függetlenül attól, hogy ezek azonos vagy különböző molekulákban találhatók). Kemoszelektív az átalakulás akkor is, ha egy adott vegyület/intermedier eltérő reagensekkel eltérően reagál.
Kinetikai kontroll
A kinetikai kontroll körülményei között (általában alacsony hőmérséklet és rövid reakcióidő)a termékek arányát képződési sebességük határozza meg: a főtermék a gyorsabban képződő vegyület.
Koncertikus folyamat (ld. még elemi reakció)
Egy átmeneti állapoton át haladó átalakulás (tkp. elemi reakció). [Egészen pontosan a primitív változások (mint pl. kötéshasadás, kötésképződés, rotáció, stb.) koncertikusak, ha egy elemi reakcióban történnek meg.]
Konjugáció
Kétszeres (többszörös) és egyszeres kötések váltakozásakor fellépő elektron-eltolódási jelenség a molekula -elektronrendszerén.
Kötésdisszociációs energia
Adott kötés homolitikus hasításához szükséges energia.
Kötésrend
Két atom között fennálló kötés tényleges mértéke a két elektron által létrehozott egyszeres kötéshez viszonyítva.
Láncreakció
Olyan átalakulás, amelyben egy vagy több reaktív köztitermék (általában szabad gyök) folyamatosan újraképződik ismétlődő elemi reakciókban (láncvivő lépések).
Legkisebb mozgás elve
Azok az elemi reakciók kedvezményezettek, amelyekben az atom(mag)ok helyzete és az elektronkonfiguráció a legkevésbé változik meg.
Mechanizmustípus
A kémiai átalakulások csoportosítása az elektronok átrendeződésének módja alapján: heterolitikus (ionos), homolitikus (gyökös), periciklusos.
Mezomer effektus
p- és π-elektronpályák (beleértve nemkötő elektronpárokat is) átfedése következtében létrejövő konjugatív jellegű elektroneltolódási jelenség (adott szubsztituens mezomer effektusa negatív (–M), ha a kapcsolódó kötés elektronban szegényebb, pozitív (+M), ha gazdagabb a hidrogént, mint szubsztituenst tartalmazó kötéshez viszonyítva).
Mikroszkopikus reverzibilitás elve
A reverzibilis egyensúlyi reakcióknál az egyik irányba haladó átalakulás mechanizmusa pontosan a fordítottja a másik irányúénak. Ekkor az átmeneti állapotok és a köztitermékek is megegyeznek. (Kivételek a fotokémiai gerjesztéssel kiváltott átalakulások.)
Molekulapálya
Többatomos molekula atommagjai és elektronjai által keltett mezőben található elektron leírására szolgáló hullámfüggvény. Megjelenítése: az elektront pl. 90 %-os előfordulási valószínűséggel tartalmazó térrészt burkoló felülettel történhet.
Molekulapálya (Molecular Orbital- MO) módszer
A vegyületek elektronszerkezetének leírására használt módszer: a vegyületekben valamennyi elektron az összes atomtörzs által meghatározott erőtérben foglal helyet, tehát nem lehet megadni, hogy két adott atomot melyik két elektron köti össze. Az elektronok molekulapályákon találhatók, melyek a felépítési elv szerint töltődnek fel. A molekulapályákat az atomi elektronpályák lineáris kombinációjával származtatjuk (Linear Combination of Atomic Orbitals – LCAO- MO). A molekulapályák száma azonos a kombinálódó atomi pályák számával.
Molekularitás
Egy elemi reakcióban (az átmeneti állapot felépítésében) résztvevő részecskék száma (uni- vagy mono-, bi-, termolekulás reakció). Gyakran (de nem szükségképpen) megegyezik a reakció rendjével.
Nukleofil
Magkedvelő részecske (reagens), amely a reakciópartnerrel (az elektrofillel) úgy képez kötést, hogy a kötő elektronpár mindkét elektronja tőle származik. A nukleofil jelleg szükséges (de nem elégséges) feltétele legalább egy nemkötő elektronpár jelenléte.
Nukleofug
Olyan távozó csoport, amely kötő elektronpárt visz magával.
Parker-féle oldószer-osztályozás
Az oldószerek csoportosítása az ionszolvatációs képesség alapján.
Protikus oldószer
Hidrogénkötés-donor oldószer (többnyire nagy dielektromos állandójú ε > 15, de!! pl. ecetsav ε = 6.2)
Reakció-koordináta (ξ)
A reakció előrehaladásának mértéke.
Reakciómechanizmus
A mechanizmus annak a folyamatnak a részletes leírása, amelynek
során a reaktánsok átalakulnak termékekké. Ez a leírás általában nem teljes, de törekszik az alábbiak közül mind több szempont szerint pontos információkra: mely kötés(ek) hasad(nak), milyen sorrendben, hány lépésben, milyen (relatív) sebességgel, milyen köztitermék(ek) lép(nek) fel (összetétel, szerkezet, energiatartartalom), szubsztituensek, oldószerek, katalizátorok, inhibitorok hatása a reakció lefutására.
Reakciórend
Az empirikus sebességi egyenletben szereplő koncentrációk hatványkitevőinek összege (első-, másod-, n-edrendű reakció).
Részrend: egy komponens koncentrációjának hatványkitevője (lehet tört is).
Reakciótípus
A kémiai átalakulások csoportosítása a kiindulási anyag és a végtermék szerkezetének összevetése alapján: szubsztitúció, addíció, elimináció, izomerizáció.
Reaktív köztitermék (intermedier)
Az energiaprofilon lokális minimummal bíró részecske, élettartama lényegesen hosszabb az átmeneti állapoténál.
Reaktivitás, reaktív
Valamely részecske kinetikai tulajdonságát fejezi ki: adott reakciókörülmények között a reaktívabb gyorsabban reagál (nagyobb a sebességi együtthatója). Általános használata kerülendő.
Rezonancia (határszerkezeti, kanonikus) forma
Adott molekula egy lehetséges elektroneloszlása, amely csak a vegyértékelektronok helyzetében különbözik más rezonancia formáktól.
Sebesség-meghatározó lépés
Többlépéses átalakulás leglassúbb folyamata.
Soft/lágy bázis (nukleofil)
Nagy polarizálhatóságú, nagy méretű akceptor atomot tartalmazó Lewis-bázis.
Soft/lágy sav (elektrofil)
Nagy polarizálhatóságú, nagy méretű akceptor atomot tartalmazó Lewis-sav.
Specificitás
A specificitás a reakcióban eltérő izomer kiindulási anyagokból keletkező termékek megoszlására vonatkozik: ha különböző izomerekből különböző anyagok (vagy azonosak, de eltérő arányban) képződnek, akkor a reakció specifikus. A specificitás lehet teljes vagy részleges. A specifikus reakció szükségképpen szelektív, de ez fordítva nem igaz.
Regiospecificitás: a kiindulási anyagok szerkezeti (konstitúciós) izomerek.
Sztereospecificitás: a kiindulási anyagok tér (konfigurációs) izomerek.
Szelektivitás
A szelektivitás a reakcióban egy (egyetlen izomert tartalmazó) kiindulási anyagból keletkező termékek megoszlására vonatkozik: ha valamelyik termék a többinél nagyobb arányban képződik, akkor a reakció szelektív. Ha csak egy termék képződik, akkor a szelektivitás teljes (100 %-os), egyébként részleges.
Regioszelektivitás: a termékek szerkezeti (konstitúciós) izomerek.

Sztereoszelektivitás: a termékek tér (konfigurációs) izomerek.
Szolvatáció
Oldott anyag és oldószer molekulái között a teljes rendszer energiacsökkenését eredményező kölcsönhatás.
Primer szolvátburok (kémiai szolvatáció): az oldott anyag molekuláival közvetlenül érintkező oldószermolekulák.
Szekunder szolvátburok (fizikai szolvatáció): az oldott részecskékkel együtt mozgó oldószermolekulák.
Nem-specifikus szolvatáció: a szolvátburok kialakításában csak elektrosztatikus és diszperziós kölcsönhatások játszanak szerepet.
Specifikus szolvatáció: H-hidak és elektronpár donor-akceptor (EPD-EPA) kölcsönhatások révén kialakuló szolvatáció.
Szolvolízis
Oldószermolekula hatására bekövetkező kötéshasadás.
Szomszédcsoport-részvétel
A (többnyire karbokationos) reakciócentrum kölcsönhatása molekulán belüli (de a reakciócentrummal nem konjugálódó) nemkötő-elektronpárral (esetleg σ- vagy π-kötéssel). Következményei lehetnek: retenciós sztereokémiai lefutás, sebességnövekedés, átrendeződés.
Sztereoelektron feltétel
Adott reakció lejátszódásához szükséges geometriai paraméterek összessége, amelyekben biztosított a résztvevő elektronpályák megfelelő kölcsönhatása.
Intramolekuláris sztereoelektron hatás/feltétel: az érintett elektronpályák azonos molekulán/részecskén belül találhatók.
Intermolekuláris sztereoelektron hatás/feltétel: az érintett elektronpályák különböző molekulákban/részecskékben találhatók.
Sztereoelektron hatás
Valamely kémiai jelenség (egyensúly, konformáció, reaktivitás, szelektivitás, stb) függése geometriai paraméterektől, elsősorban elektronpályák relatív térhelyzetétől.
Szün
Referenciasík azonos oldalán levő (pl. atomok).
Egyszeres kötéssel összekapcsolt atomok szubsztituensei szün helyzetűek, ha diéderes szögük <90°.
Tautoméria
Az izomériának az a formája, amelyben egy kettős kötés és egy atom (legtöbbször H) helyzete eltérő (tautomerek).
Gyűrű-lánc tautoméria, ha az egyik formában a kettős kötést gyűrű helyettesíti.
Távozó (leváló) csoport
A szubsztrátumról (a reakció centrumáról) lahasadó atom vagy atomcsoport.
Tele-szubsztitúció
Olyan (többnyire aromás magon történő) helyettesítés, melyben a belépő csoport a távozó csoportot kötő szénatomtól több mint egy atomnyi távolságban levő szénatomhoz kapcsolódik.
Termékkifejlődési kontroll
Kinetikailag kontrollált reakció, amelyben a szelektivitás (termékeloszlás) megfelel a (termodinamikai) stabilitási viszonyoknak.

Termodinamikai kontroll
A termodinamikai kontroll körülményei között (általában magas hőmérséklet és hosszú reakcióidő) a képződő termékek arányát a közöttük fennálló egyensúly szabja meg: a főtermék az alacsonyabb energiatartalmú vegyület.
Umpolung
Átpolározás: adott funkciós csoport (és környezete) szokásos polarizációs viszonyainak megfordítása (pl. eltérő jellegű atomok beépítésével, ld. alkil-halogenid→alkil-magnézium-halogenid).
van der Waals erők
Molekulák (vagy egy molekula részei) között fellépő (vonzó vagy taszító) kölcsönhatások, melyek nem vezethetők vissza kötésképződésre vagy ionok közötti elektrosztatikus erőkre. Típusai: dipol-dipol (orientációs), dipol-indukált dipol (indukciós), indukált dipol-indukált dipol (diszperziós).
Vegyértékkötés (Valence Bond – VB) módszer
A vegyületek elektronszerkezetének leírására használt módszer: a vegyületekben az atomokat összetartó kötéseket az atomi pályák (vagy hibridpályák, pl. sp3, sp2, sp) átfedésével az atomok között páronként létrejövő lokalizált térrészben lévő párosított spinű elektronok alkotják. A tényleges elektroneloszlást a rezonancia (határszerkezeti, kanonikus) formák stabilitás szerint súlyozott átlaga adja.
Abszolút konfiguráció valamely királis képződményt alkotó elemek, ligandumok térábrában is megjeleníthető tényleges térbeli elrendeződése. Megadása R,S (aminosavak és szénhidrátok körében D,L), axiális és planáris rendszereknél emellett P,M prefixumokkal történhet.
Allén-izoméria 1,3-szubsztituált allének (általánosabban 2n kumulált kettőskötést tartalmazó poliének) esetében fellépő axiális kiralitás.
Anomerizáció szénhidrátok glikozidos pozíciójában bekövetkező epimerizáció.
anti-izomer Kettős jelentésű fogalom.
1. Oximok esetében az E diasztereomer.
2. Nyílt láncú, több sztereogén centrumot tartalmazó vegyületeknél a nagyobb CIP-prioritású csoportokat lánc ellentétes oldalán tartalmazó diasztereomer relatív konfigurációja (teljesen nyitott konformációjú láncot felvéve!!).
Antiklinális A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 120o diéderes szöghöz tartozó fedő konformáció.
Antiperiplanáris A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 180o diéderes szöghöz tartozó nyitott konformáció.
Atrop-izoméria 2,2’,6,6’-tetraszubsztituált bifenilek és rokon rendszerek esetében fellépő, rotációgátláson alapuló axiális kiralitás.

Axiális állás szék konformációjú ciklohexán molekula síkjára merőlegesen elhelyezkedő kötések, csoportok helyzete.
Boríték (szófa) a ciklopentán egyik konformere, melyben egy metiléncsoport a többi
konformáció négy síkja alatt vagy felett helyezkedik el.
Cahn-Ingold-Prelog- A szubsztituensek, csoportok szekvenciaszabályok által
(CIP) szabályok meghatározott prioritási során alapuló konfiguráció-meghatározások.
cisz-helyzet egy gyűrűs molekulát alkotó sík azonos oldalán elhelyezkedő szubsztituensek helyzete. (Diszubsztituált alkének esetében a kettőskötés azonos oldalán elhelyezkedő szubsztituensek térállásának jelölésére is alkalmazható, de ehelyett a Z prefixum használata javasolt).
Csavart kád a ciklohexán (és hasonló rendszerek) egyik konformációja, mely a kád konformáció kismértékű elcsavarodásával jön létre a kedvezőtlen kölcsönhatások enyhítése (alacsonyabb energiaszint elérése) érdekében.
Deszimmetrizálás egy molekula szimmetriájának csökkentése új sztereogén egység beépítésével.
Diasztereomerek egymással fedésbe nem hozható, egymással tükörképi viszonyban nem álló, anizometrikus jellegű sztereoizomerek. ≥ 2 vegyület állhat egymással diasztereomer viszonyban.
Diasztereomerizáció diasztereomerek egymásba alakítása, legegyszerűbb esete az epimerizáció.
1,3-Diaxiális szék konformációjú ciklohexán molekulák 1,3 és 5 helyzetű axiális
kölcsönhatás állású szubsztituensei között fellépő taszításból fakadó destabilizáló kölcsönhatás.
Diéderes szög Egy A-B-C-D nemlineáris molekulában az A-B-C és a B-C-D síkok által bezárt szög
D/L szénhidrátok és aminosavak (illetve származékaik) körében alkalmazható abszolút konfiguráció megadás, a D-(+)-glicerinaldehidre visszavezetett konfiguráció. A fenti vegyületeken kívül használata nem javasolt.
E-izomer Kettőskötést tartalmazó rendszereknél az a diasztereomer, ahol a nagyobb CIP prioritású csoportok ellentétes oldalon helyezkednek el.
Ekvatoriális állás szék konformációjú ciklohexán molekula síkjához közel álló kötések, csoportok helyzete.
10
Enantiomer arány az elegyet alkotó enantiomerek koncentrációiának (móltörtjeinek) aránya (A/A*)
Enantiomer felesleg (A-A*)/(A+A*) x 100% (más módon felírva: A% – A*%)
Enantiomerek egymással fedésbe nem hozható, egymással tükörképi viszonyban álló, izometrikus jellegű sztereoizomerek. Mindig két molekula áll egymással enantiomer viszonyban.
Enantiomerizáció egyik enantiomer másikba történő alakítása – mikroszkopikus, molekuláris szintű folyamat.
Enantiomertiszta anyag csak egyetlen enantiomert tartalmazó rendszer
Enantiomerben dúsult keverék az egyik enantiomert nagyobb mennyiségben tartalmazó keverék.

Epimerek olyan diasztereomer párok, amelyek csak egyetlen sztereogén egység konfigurációjában különböznek.
Epimerizáció diasztereomerek egymásba alakulása egyetlen sztereogén egység szelektív inverziójával. Diasztereomerek termodinamikailag kontrollált aszimmetrikus transzformációja.
Eritro/treo szénhidrát-típusú, két sztereogén egységet tartalmazó molekulák relatív konfigurációjának megadására szolgáló konvenció, alkalmazása korlátozott.
Fajlagos forgatóképesség  Egységnyi koncentrációjú oldat (tiszta folyadék) egységnyi optikai
úthossz mellett mért forgatóképessége.
Ferde (csavart) a ciklopentán egyik konformere, melyben 2- és 5-metiléncsoport a
konformáció 1,3,4-metiléncsoportok által kifeszített sík alatt vagy felett helyezkedik el.
Félszék a ciklohexán (és hasonló rendszerek) leginstabilabb, az energiadiagramon abszolút maximumot jelentő konformációja, melyben egyetlen metiléncsoport kerül az egy síkban elhelyezkedő többi metiléncsoport alá vagy fölé.
Forgatás iránya a síkban polarizált fény síkjának elfordulása az óramutató járásával megegyező (+) vagy ellentétes (-) irányban, nincsen kapcsolata a molekula konfigurációjával.
gauche-kölcsönhatás egymással szinklinális helyzetben levő szubsztituensek között fellépő, nem sztérikus eredetű destabilizáló hatás.
Heterokirális rendszer mindkét enantiomert tartalmazó anyagi halmaz (kristály), melyet R…S heterokirális kölcsönhatások jellemeznek.

Homokirális rendszer csak egyetlen enantiomert tartalmazó anyagi halmaz (kristály), melyet R…R (vagy S…S) homokirális kölcsönhatások jellemeznek.
Inverzió a konfiguráció ellentétesre változását eredményező folyamat.
Kád a ciklohexán (és hasonló rendszerek) egyik konformere, melyben a szemben található 1- és 4-metiléncsoportok a többi által kifeszített sík alatt vagy felett helyezkednek el.
Kémiai korreláció sztereokémiailag egyértelmű kimenetellel rendelkező reakciókkal egy kiválasztott, ismert konfigurációjú referenciavegyületté (vagy azzal már kapcsolatba hozott vegyületté) való alakításon vagy abból történő előállításon alapuló összehasonlítási módszer
Kiralitás A királis objektumok (pontcsoportok, molekulák) egymással tükörképi viszonyban állnak, de nem hozhatók fedésbe. A kiralitás az objektumok (pontcsoportok, molekulák) egészére értelmezett fogalom.
Kiralitás szimmetriafeltétele tükrözési szimmetriatengely (szűkebb értelemben véve
szimmetriafeltétele szimmetriasík) hiánya a molekulában.
Konfiguráció a molekulát alkotó atomok, atomcsoportok lehetséges térbeli elrendeződései, a rotációval létrejövő téralkatokat azonosnak (egy és ugyanazon állapotnak) tekintve.
Konformáció a molekulát alkotó atomok, atomcsoportok azon térbeli elrendeződései, melyek kötések mentén történő szabad rotációval egymásba átvihetők.
Konglomerátum olyan kristály, ami csak az egyik enantiomert tartalmazza. Ideális esetben enantiomorf kristályforma jellemzi őket.
Konstitúció az atomok kapcsolódási sorrendje.
Vegyértékkötésa ciklohexán kád konformációjában a molekula síkjára közel
(„flagpole”-„flagpole” merőleges szubsztituensek van der Waals-feszültség alapú taszító
kölcsönhatás) kölcsönhatása.
l/u a relatív konfiguráció megadására szolgáló, Seebach és Prelog által kidolgozott módszer. Két szomszédos sztereogén egység azonos konfigurációja (R,R vagy S,S) esetén l (like), ellentétes konfigurációja esetén (R,S vagy S,R) esetén u (unlike) prefixummal jelezzük relatív konfigurációt.
mezo-vegyület sztereogén (királis) egységgel rendelkező, de szimmetriasík megléte miatt akirális vegyület.

Optikai aktivitás az enantiomerek azon tulajdonsága, hogy azonos mértékben, de ellentétes irányban elforgatják a síkban polározott fény polarizációs síkját.
Optikai tisztaság az enantiomer arány forgatóképesség mérés alapján történő meghatározásával kapott érték ([α]mért/[α]enantiomertiszta anyag). (A korszerű GC, HPLC és NMR módszerek kialakulásával visszaszorult, tekintettel a forgatóképesség sok tényezőtől való függésére lehetőleg ne használjuk.)
Pillérhatás a 3,3’-szubsztituensek rotációgátat növelő hatása atrop izoméria esetében.
„Pilot” atom planáris kiralitású rendszereknél a síkhoz legközelebbi (vagy azonosság esetén legnagyobb prioritású) síkon kívüli atom, atomcsoport.
Piramidális inverzió Három ligandumot és egy nemkötő párt tartalmazó centrális kiralitású rendszerek kötéshasadás nélküli konfigurációváltása hibridállapotváltással (átrezgéssel).
Pitzer-feszültség fedő állású kötések kötő orbitáljainak kedvezőtlen átfedéséből származó, entalpianövekedést eredményező destabilizáló hatás.
Prelog-feszültség közepes tagszámú (n = 7-11) gyűrűknél fellépő, az egymással szemben található hidrogének taszítása (transzannuláris kölcsönhatás) nyomán fellépő, entalpianövekedést eredményező destabilizáló hatás.
Pszeudoaszimmetriás két, egymással enantiomer viszonyban álló csoportot tartalmazó
atom aszimmetria centrum.
Pszeudoracemát valamennyi kristály R és S enantiomerek 1:1 arányú keverékét tartalmazza, de szabálytalan, véletlenszerű eloszlásban.
Racém elegy a két enantiomert 1:1 arányban tartalmazó elegy, oldat. Jelölése: RS, (±) vagy rac.
R*/ S* a relatív konfiguráció megadására szolgáló, a Chemical Abstracts által kidolgozott módszer. Az első sztereogén centrumot önkényesen R konfigurációjúnak tekintjük, a soron következőket pedig ehhez hasonlítjuk. Ennek eredményeként mind a R,S,S…, mind pedig a S,R,R… abszolút konfigurációjú vegyület relatív konfigurációja R*,S*,S*… .
Racém kristály valamennyi kristály R és S enantiomerek 1:1 arányú, szabályos
(racemát) szerkezetű keverékét tartalmazza (le az elemi celláig).

Racemizáció racém elegy irreverzibilis képződése királis, nem-racém kiindulási anyagból – egyensúlyi elegyhez vezető makroszkopikus és statisztikus folyamat.
Relatív konfiguráció Kettős jelentésű fogalom.
1. Két különböző királis molekula konfigurációjának megfeleltetése egymásnak fizikai vagy kémiai módszerekkel, ismert abszolút konfigurációjú (vagy önkényesen rögzített konfigurációjú) referenciavegyületre való visszavezetés (külső összehasonlítás)
2. Két különböző sztereogén egység/királis egység konfigurációjának egymáshoz való viszonya egy molekulán belül. Ez a viszony az abszolút konfigurációtól eltérően invariáns a tükrözésre (belső összehasonlítás).
Rezolválás a racém keverék szétválasztása enantiomerekre. Megkülönböztetjük a teljes rezolválást (enantiomertiszta anyagokhoz vezet) és a részleges rezolválást (enantiomerben dúsult termékhez vezet).
Szék a ciklohexán (és hasonló rendszerek) legstabilabb, viszonylag merev konformációja, melyben a szemben található 1- és 4-metiléncsoportok egyike a többi által kifeszített sík alatt, a másik pedig felett helyezkedik el.
Szinklinális A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 60o diéderes szöghöz tartozó nyitott konformáció.
Szinperiplanáris A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában a 0o diéderes szöghöz tartozó fedő konformáció.
Sztereogén centrum olyan sztereogén egység, ahol egy tetraéderes (sp3 hibridállapotú) központi atomhoz négy különböző ligandum kapcsolódik. A nemkötő párok ligandumnak számítanak, az eltérő izotópok (eltérő izotópokat tartalmazó csoportok) különböző ligandumot jelentenek.
Sztereogén egység a sztereoizomeria forrása. A sztereogén egységgel rendelkező molekulákban két, az egységhez kapcsolódó atom(csoport) felcserélése egy másik sztereoizomerhez vezet.
Sztereogén sík olyan sztereogén egység, amelyben a síkalkatú molekularészt síkon kívül elhelyezkedő atomok, atomcsoportok deszimmetrizálják.
Sztereogén tengely olyan sztereogén egység, ahol egy tengelyhez rögzítve négy (páronként különböző), nem-planáris helyzetű csoport található.
Sztereospecifitás két konfigurációs izomer kiindulási anyag azonos reakciókörülmények között végzett átalakítása során két konfigurációs izomer végtermék keletkezik. A sztereoizomeria

fajtájától függően megkülönböztetünk enatiospecifikus és diasztereospecifikus reakciókat.
Sztereoszelektivitás egyetlen kiindulási anyag reakciójában egy konfigurációs izomer kitüntetett módon, a statisztikus termékaránytól eltérő mennyiségben keletkezik. A sztereoizomeria fajtájától függően megkülönböztetünk enatioszelektív és diasztereoszelektív reakciókat. (A teljes sztereoszelektivitás nem azonos a sztereospecifitással!)
szün (syn)-izomer Kettős jelentésű fogalom.
1. Oximok esetében az Z diasztereomer.
2. Nyílt láncú, több sztereogén centrumot tartalmazó vegyületeknél a nagyobb CIP-prioritású csoportokat lánc azonos oldalán tartalmazó diasztereomer relatív konfigurációja (teljesen nyitott konformációjú láncot felvéve!!)
transz-helyzet egy gyűrűs molekulát alkotó sík ellentétes oldalán elhelyezkedő szubsztituensek helyzete. (Diszubsztituált alkének esetében a kettőskötés ellentétes oldalán elhelyezkedő szubsztituensek térállásának jelölésére is alkalmazható, de ehelyett az E prefixum használata javasolt)
Tükrözési szimmetriatengely (Sn) az a szimmetriaelem, ahol az identitás a tengely mentén 360o/n
szöggel való forgatással, majd a tengelyre merőlegesen felvett síkra történő tükrözéssel érhető el.
Z-izomer Kettőskötést tartalmazó rendszereknél az a diasztereomer, ahol a nagyobb CIP prioritású csoportok azonos oldalon helyezkednek el.

Share This:

 
Loading Facebook Comments ...

Leave a Comment