NaCl hatása növényekre

Sóstressz

A sóstressz, amit a víz magas ásványi sótartalma okoz, negatívan befolyásolja a növények terméshozamát, és két fő úton hat: csökkenti a vízfelvételt és a felgyűlő Na+ ionok által toxicitást okoz. A sóstressz másodlagos hatásai a hajtásnövekedés gátlásában, reaktív oxigénformák felgyűlése általi membrán- és pigmentkárosodásban stb. nyilvánulnak meg.
A sómolekulák a vízben ionokra bomlanak, és pozitív töltésű nátriumionként, valamint negatív töltésű kloridionként vannak jelen a talajban, ahonnan a növények gyökereiken keresztül fölszívják. Attól függően, hogy a kérdéses növény mennyire sótűrő, hosszabb vagy rövidebb ideig bírják a sós lé ostromát. A só károsítja a talaj szerkezetét és a növény életfolyamatait (növekedés, fotoszintézis).

Védekezési stratégiák:

-sókizárás, sókiválasztás
-sómirigyek (pl. levélen)

Élőhelyek, ahol a növényeket gyakran éri szárazság-és/vagy sóstressz:

• Trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi sivatagok, félsivatagok, száraz puszták
• Tengerek és sóstavak partjai
• Mangrove-mocsarak, sósmocsarak

A zöldégfélék sótűrése és sóérzékenysége

Az egyes zöldségfajok eltérő módon reagálnak a talaj szikesedésére. Vannak, amelyek az enyhén szikesedő talajon is elfogadható mértékű fejlődést mutatnak, míg másoknak az ilyen talajon vagy a rossz minőségű – szikesítő hatású – öntözővíz hatására a fejlődésük, gyorsan leáll. A talajoldat, ill. a tápoldat töménységének növekedése vagy csökkenése, a növényen szemmel jól megkülönböztető elváltozásokat eredményez.

Magas sótartalom, ill. tömény tápoldattal történő kezelés tünetei:
Csökkenő növekedési ütem. Kisebb lombtömeg, haragos zöld levélszín az idősebb levelek és a hajtás esetében is. Vékony szár, rövid ízközök, kisebb levélfelület. Lassú gyökeresedés, barna ill. elhalt gyökerek. Egyes fajok estében fonák irányába pödrődő, kemény, sprőd levélzet, lankadás és hervadás, lombhullatás. Sötétebb termésszín, magasabb szárazanyagtartalom egyes fajoknál kényszerérés (idő előtti színesedés). Jellegzetes élettani betegségek megjelenése (csúcsrothadás, levélszél barnulás).

Alacsony talajoldat töménység, ill. a túl híg tápoldatos kezelés tünetei:
Nagyobb lombtömeg, buja növényhabitus. Vastag szár, megnyúlt ízközök, világos lombozat,
rossz kötődés, terméselrúgás, lassúbb, vontatott érés, alacsony szárazanyag-tartalom.

A növények között a sóstressz, azaz a talaj szikesedése iránti érzékenység alapján megkülönböztethetünk:

– sótűrőket (halofiták)
– sóra mérsékelten toleráns és
– sóérzékeny (glikofita) növényeket.

Ez utóbbi csoportba tartozik a hazánkban termesztett és ismert zöldségfélék nagy része. A zöldségfélék esetében a „sótűrő” kategória csak viszonylagosnak tekinthető, ami azt jelenti, hogy az ide tartozó növények kisebb mértékben érzékenyek a talaj szikesedésére vagy a tápoldat magas koncentrációjára, csak az ún. érzékeny csoporthoz viszonyítva „sótűrők”, de a sziki növényekhez képest érzékenyek.

Sótűrôk (viszonylag sótűrők): Káposztafélék, zeller, spenót, cékla, mángold, spárga, metélőhagyma
Közepesen sótűrôk: karfiol, paradicsom, hegyes paprika, brokkoli, endíviasaláta, borsó, vöröshagyma
Sóérzékenyek: dinnye, uborka, fehérhúsú paprika, fejes saláta, sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek.

Az érzékenység fajtatípustól, illetve a növény korától (fenológiai fázisától) is függ. Szikleveles és palántakorban a növények érzékenyebbek a talajoldat koncentrációjára, ilyen fejlettségi fázisban a sótűrő kategóriába sorolt növényeket is sóérzékenynek kell tekinteni.

A talaj sótartalmának mérésére több módszer ismert. Ma leginkább elterjedt az EC érték (elektromos vezetőképesség) meghatározása, amely a helyszínen kézi műszerrel, viszonylag nagy pontossággal elvégezhető. Az így mért sótartalmat mS/cm-ben, azaz EC-ben kapjuk. (A zöldségtermesztés számára azok a jó talajok, amelyeknek az EC értéke 1-2 ms/cm között változik.)

A talajoldat töménysége és összetétele több tényező függvénye.
Az EC-t növeli a műtrágyázás, a talaj nedvességtartalmának csökkenése, a talajásványok mállása, továbbá a szerves anyagok intenzív bomlása (ásványosodása) és a rossz vízminőségből valamint a talajvízszint átmeneti megemelkedéséből adódó másodlagos elszikesedési folyamatok.
Ellentétes hatással van a tápoldat koncentrációra az öntözés, a növények tápanyagfelvétele, a tápanyagok kimosódása a gyökérzónából és az oldható vegyületek kicsapódása, ill. lekötődése. Termesztési gyakorlatban is ezek a lehetőségek kínálkoznak a talajoldat EC-jének a szabályozására.

A sótűrőképesség relatív értékszámai (SB)

A sótűrő, illetve sókedvelő növények jelölésére szolgáló 9-fokozatú skálát Ellenberg (1991) újabban vezette be. Fokozatai a következők a talajoldatban található maximális kloridion tartalom alapján:

0: Sókerülő faj, sós vagy szikes talajon nem fordul elő
1: Gyengén sótűrő növény, főleg sóban szegény vagy sómentes talajokon, de alkalmilag enyhén sós talajon is előfordul. (0-0.1% Cl)
2: Oligohalin, többnyire igen gyengén sós talajokon élő növény, (0.05-0.3% Cl)
3: Béta-mezohalin, többnyire gyengén sós talajokon élő növény, (0.3-0.5% Cl)
4: Alfa-béta mezohalin növény, gyengétől mérsékelten sós talajokig, (0.5-0.7 CI)
5: Alfa-mezohalin növény, mérsékelten sós talajokon, (0.7-0.9% CI)
6: Alfa-mezo/polihalon növény, mérsékelten sós-erősen sós talajokig, (0.9-1.2% Cl)
7: Polihalin növény, magas sótartalmú talajokon (1.2-1.6 Cl)
8: Euhalin növény igen magas sótartalmú talajokon, (1.6-2.3% Cl)
9: Hipersalin fajok, a száraz időszakban extrém sós talajokon, (>2.3% Cl) (Borhidi 1993).

 

Az utak sózásának hatása a növényekre

Fagyos, csapadékos időben a síkos utak, járdák, parkolóhelyek, kerti utak csúszásmentesítése fontos feladat. Kemény teleken az autóutakon még mindig több tonna sót szórnak el, amely az utak menti 10-15 méteres sávban komoly károkat okoz a növényzetben; a gyepben, a lombhullató és örökzöld fákban és cserjékben egyaránt.

A téli útsózás által okozott elváltozások nem láthatók azonnal, sok esetben csak a nyári száraz időszakban válik nyilvánvalóvá. A rossz vízvezetésű talajon, a hóolvadás során a só a gyökérzónában felhalmozódik, és levélperzselődést, rügy- és vesszőkárosodást okoz. Különösen a február végén, március elején jelentkező néhány fagyosabb nap miatti útsózás okoz komoly károkat a beindult nedvkeringésű növényekben.

Veszélyes ionok
A legolcsóbb és legáltalánosabban használt sóféleség a konyhasó (nátrium klorid), amely egyben a legveszélyesebb is. A konyhasó vízben oldva nátrium- (Na+) és klorid- (Cl) ionokra bomlik. A klorid-ionokat a gyökerek könnyen felveszik, majd a szállítónyalábokban eljutnak a levelekig, ahol levélszél-perzselődést (klorózist) okoznak. A nátrium ionok a növény nedvkeringésébe jutva gátolják a klorofillképző magnézium ion beépülését a sejtekbe. Ezen kívül a kálium felvételét is akadályozzák, amelynek relatív hiánya betegség- és stresszérzékenységet okoz. Káliumhiány miatt a következő évi hajtórügyek nem fejlődnek ki, illetve a vesszők nem érnek be, nem tudnak áttelelni. A konyhasó ezen kívül úgynevezett fiziológiai szárazságot is okoz, mivel a sóval telített talajoldat töményebb a növényben keringő nedvnél, így a gyökerek vízfelvételének ozmotikus akadálya van. Ezért van az, hogy öntözés és a csapadék ellenére sem jutnak elegendő nedvességhez a növények. A só továbbá rombolja, tömöríti a sokhelyütt amúgy is rossz talajszerkezetet, megváltoztatja annak kémhatását (pH-ját) és tápanyag-összetételét.

Fejlődési rendellenességek
A túlzott sózás tehát igen összetett módon hat a növényekre, amelynek a végeredménye az lesz, hogy a lombhullató fák már nyár közepén őszi lombszíneződést mutatnak, komolyabb esetekben leforrázott, száraz levelek lógnak a fák vesszőin. Amennyiben a só a felverődéstől közvetlenül a rügyekre jut, a csúcsrügyek károsodása miatt az ágvégeken rendellenes hajtásnövekedés, úgynevezett boszorkányseprűség alakulhat ki, ami rontja a fák díszértékét. Fokozott a baj, ha az utakat márciusban is sózzák, amikor a növények már kikerültek a téli nyugalmi időszakból.
Az örökzöldeknél a sókártétel már tavasszal is szembetűnő: a levelek a hajtásvégektől kiindulva barnulnak, száradnak. A sózás az útszéli gyepfelületben is komoly kárt okozhat, és a virágágyások növényeit is veszélyeztetheti. A zömmel angolperjéből és csenkeszekből álló gyep kevésbé érzékeny a sókártételre. A vékony szálú réti perjéből vetett pázsit azonban igen komoly károkat szenvedhet, ami márciusban, a fű növekedésével válik láthatóvá. A bajt az utak, járdák melletti sávban sárguló fű jelzi, különösen akkor, ha a sótól olvadó hólevet az útról, járdáról rálapátoljuk.

A sózásra rendkívül érzékeny a vadgesztenye, a gyertyán, a korai juhar, a tiszafa és a hársak, a cserjék közül pedig a madárbirs, a kányabangita és a rózsa. Forgalmas, sokat sózott utak és járdák közelébe ezeket nem ajánlatos ültetni. Ellenálló viszont a páfrányfenyő, a kis levelű juhar, a galagonya, a bálványfa, az ostorfa, a virágos kőris, az akác, a feketefenyő, a borókafélék és a nyugati tuja, a cserjék közül meg a cserjés pimpó, a hóbogyó és az erikafélék.
Fontos, a növények egészségesen tartása, megfelelő táplálása és öntözése, hiszen az egészséges növények a só okozta sresszhatásra kevésbe érzékenyek. A virágágyi dísznövényeket a veszélyeztetett helyeken célszerű kiemelt ágyásba ültetni. Amennyiben sókártétel hatása tapasztalható, vagy bekövetkezhet, javasolt a talaj alapos öntözése, hogy a gyökérzónából kimosódjon a káros só. A gyep esetében is hasonló módon kell eljárni, szükség esetén pedig újravetés is javasolt, és ha kell, a felső 15-20 centis rétegben a talaj cseréje.

 

Felhasznált irodalom 

Borhídi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai
http://www.vizlabor.shp.hu/hpc/web.php?azonosito=vizlabor&oldalkod=ec__tds___fogalma_ddv4
http://www.tankonyvtar.hu/hu
http://www.gazdabolt.hu/

 

Képek forrása

http://www.sciencedaily.com/releases/2014/06/140609153423.htm
http://gibneyce.com/13-read-about-dealing-with-disasters.html
http://allgaragefloors.com/wp-content/uploads/2014/03/salt-stained-winter-garage-floor-damage.jpg
http://paradise-lawns.com/chemical-drought/

World Losing 2,000 Hectares of Farm Soil Daily to Salt Damage

Share This:

 
Loading Facebook Comments ...

COMMENTS

Leave a Comment