A gombák nevezéktana és rendszerezésük

A használt rendszertani kategóriák

Phylum (törzs) – mycota (pl.: Ascomycota – tömlősgombák)

Subphylum (altörzs) – mycotina

Classis (osztály) – mycetes

Subclassis (alosztály) – mycetidae

Ordo (rend) – ales

Subordo (alrend) – ineae

Familia (család) – aceae

Subfamilia (alcsalád)

Genus (nemzetség)

Species(faj)

Faj alatti kategóriák

A biotípus a genotipikusan azonos egyedek sorozata (populációja), amelyek minden külső és belső tulajdonságukban egyformák, csak fiziológiai
tekintetben (pl. patogenitás) különböznek, tehát az élővilág legkisebb természetes egységei. A polimorf fajok számos biotípust tartalmaznak
(pl. Puccinia graminis f.sp. triticinek 189 ismert biotípusa van), de ezeknek hasonló az áreájuk, hasonló termőhelyeken, hasonló gazdanövényeken (fajtákon) élnek, tehát nem válnak szét sem földrajzilag, sem ökológiailag, csupán parazitológiai tulajdonságaikban különböznek.

Változatnak (varietas = var.) nevezzük azokat a fajon belül fellépő eltéréseket, amelyek állandó minőségi különbségeket mutatnak, öröklődnek, de nem izolálódnak sem térben, sem időben.

Formának (forma = f.) nevezzük a legkisebb, még morfológiailag is elkülöníthető rendszertani egységet. Ezek olyan alakok, amelyek mennyiségi és
minőségi, esetleg méretbeli eltérésekben, különösen a vegetatív szervek tulajdonságaiban térnek el egymástól, rendszerint a környezet hatására alakulnak ki,
sokszor nem öröklődő jellegűek.

A forma speciálisok (forma specialis = f.sp.) a patogén gombák esetében a különböző gazdanövényfajokhoz való messzemenő alkalmazkodás következményei. (pl. Puccinia graminis f.sp. tritici)

Ökotípusról akkor beszélünk, ha különböző környezetben, tehát eltérő életfeltételek között az alkalmazkodás révén kialakult, de már állandósult
alak jön létre, olykor egybeesik az alfaj fogalmával.

A fajta (cultivar = cv.) a termesztésbe vont élőlények termesztett változataival azonosítható.

A gombavilág filetikai rendszerének egy lehetséges változata
(1995-ben megjelent Ainsworth and Bisby’s Dictionary of the Fungi c. munkából)

Protozoa

Acrasiomycota (sejtes nyálkagombák)

Dictyosteliomycota

Myxomycota (valódi nyálkagombák)

– Myxomycetes

– Protosteliomycetes

Plasmodiophoromycota (élősködő nyálkagombák)

Chromista

Hyphochytriomycota

Labyrinthulomycota (labirintusgombák)

Oomycota (petespórás gombák)

Fungi

Chytridiomycota (rajzospórás gombák)

Zygomycota (petespórás gombák)

– Trichomycetes

– Zygomycetes

Ascomycota (tömlősgombák)

Basidiomycota (bazídiumos gombák)

– Basidiomycetes

– Teliomycetes

– Ustomycetes