Feladat

Három sorszámozott kémcsőben − ismeretlen sorrendben − a következő három színtelen folyadékot találja: ezüst-nitrát oldat, nátrium-karbonát oldat és nátrium-hidroxid oldat. Sósav segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok

Figyelmeztető jelölések

	A kísérlet végzése közben védőkesztyű használata ajánlott!		A kísérlet végzése közben védőszemüveg használata kötelező!

Videó

Megfigyelések, tapasztalatok, következtetések

Az első esetben gázfejlődést tapasztaltunk, ami a szén-dioxid felszabadulásának tulajdonítható. A nártium-karbonát oldatból sósav hatására nátrium-klorid keletkezik (vízben jól oldódik) és szén-dioxid gáz szabadul fel. A második esetben fehér csapadék képződését figyelhettünk meg, ami ezüst-klorid. Az ezüst klorid oldhatósági szorzata igen kicsi (L_AgCl = 1,56×10^-10), így nagy hígítás mellett is tapasztalunk fehér csapadékleválást. A harmadik kémcsőben nem tapasztaltunk változást. A nátrium-hidroxid sósav reakciójában nátrium-klorid és víz keletkezik.
Reakcióegyenletekkel leírva

1. Kémcsőben lezajló folyamat
Na₂CO_3(aq)  + 2HCl_(aq)  = 2NaCl_(aq)  + H₂O_(l) + CO_2(g)

2. Kémcsőben lezajló folyamat
AgNO_3(aq) + HCl_(aq) = AgCl_(sz) + HNO_3(aq)

3. Kémcsőben lezajló folyamat
NaOH_(aq) + HCl_(aq) = NaCl_(aq) + H₂O_(l)

Részletesebben felírva a 3. egyenletet

Na₂CO_3(aq) + 2HCl_(aq) = 2NaCl_(aq) + H₂CO_3(aq)

A Na₂CO₃ oldatából sósav hatására H₂CO₃ képződik, ami instabil vegyület, ezért H₂O-ra és CO₂-re bomlik és a CO₂ eltávozik az oldatból:

H₂CO_3(aq)↔ H₂O_(l) + CO_2(g)

Az elektrolitok oldhatósága, és az oldhatósági szorzat

Az elektrolitok oldhatósága nem más, mint a telített oldat koncentrációja egy adott hőmérsékleten. Az oldhatóság egysége g/dm³, ill. mol/dm³, ez utóbbi esetben moláris oldhatóságról beszélünk. Vizes oldatokban a telítés azt a dinamikus egyensúlyi állapotot jelöli, amikor az oldat koncentrációja már tovább nem növelhető, időegység alatt ugyanannyi elektrolit oldódik, ill. válik ki.

Nézzünk egy példát az oldhatósági szorzat kiszámítására

Az ezüst-jodid oldhatósága 25⁰C-on 2,1*10^-6 g/dm³. Számítsuk ki az oldhatósági szorzatát (AgI molekulatömege 234,77 g/mol)

Legyen az x az AgI moláris oldhatósága:

AgI_(s) megfordítható folyamat Ag⁺ + I ^–

L = [Ag⁺][ I^–] = x²

Az oldhatósági szorzatból a moláris oldhatóság kiszámolható:

X = 2,1*10^-6 g AgI/1 dm³ * 1mol AgI/234,77g AgI = 8,9*10^-9 mol/dm³

L = x² = (8,9*10^-9)² = 7,9*10^-17

Tehát az ezüst-jodid oldhatósági szorzata 7,9*10^-17.

Error thrown

Call to undefined function profitmag_categorized_blog()