Feladat
Három sorszámozott kémcsőben − ismeretlen sorrendben − a következő három színtelen folyadékot találja: ezüst-nitrát oldat, nátrium-karbonát oldat és nátrium-hidroxid oldat. Sósav segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!
Szükséges eszközök és anyagok
• műanyag tálca | • kémcsőállvány | • 3 darab sorszámozott kémcső az oldatokkal | • ezüst-nitrát oldat |
• nátrium-karbonát oldat | • nátrium-hidroxid oldat | • sósav (2 mol/dm3) | • védőszemüveg |
• gumikesztyű | • hulladékgyűjtő |
Figyelmeztető jelölések
A kísérlet végzése közben védőkesztyű használata ajánlott! A kísérlet végzése közben védőszemüveg használata kötelező!
Videó
![]() |
Megfigyelések, tapasztalatok, következtetések
Az első esetben gázfejlődést tapasztaltunk, ami a szén-dioxid felszabadulásának tulajdonítható. A nártium-karbonát oldatból sósav hatására nátrium-klorid keletkezik (vízben jól oldódik) és szén-dioxid gáz szabadul fel. A második esetben fehér csapadék képződését figyelhettünk meg, ami ezüst-klorid. Az ezüst klorid oldhatósági szorzata igen kicsi (LAgCl = 1,56×10-10), így nagy hígítás mellett is tapasztalunk fehér csapadékleválást. A harmadik kémcsőben nem tapasztaltunk változást. A nátrium-hidroxid sósav reakciójában nátrium-klorid és víz keletkezik.
Reakcióegyenletekkel leírva
1. Kémcsőben lezajló folyamat
Na2CO3(aq) + 2HCl(aq) = 2NaCl(aq) + H2O(l) + CO2(g)2. Kémcsőben lezajló folyamat
AgNO3(aq) + HCl(aq) = AgCl(sz) + HNO3(aq)3. Kémcsőben lezajló folyamat
NaOH(aq) + HCl(aq) = NaCl(aq) + H2O(l)
Részletesebben felírva a 3. egyenletet
Na2CO3(aq) + 2HCl(aq) = 2NaCl(aq) + H2CO3(aq)
A Na2CO3 oldatából sósav hatására H2CO3 képződik, ami instabil vegyület, ezért H2O-ra és CO2-re bomlik és a CO2 eltávozik az oldatból:
H2CO3(aq)↔ H2O(l) + CO2(g)
Az elektrolitok oldhatósága, és az oldhatósági szorzat
Az elektrolitok oldhatósága nem más, mint a telített oldat koncentrációja egy adott hőmérsékleten. Az oldhatóság egysége g/dm3, ill. mol/dm3, ez utóbbi esetben moláris oldhatóságról beszélünk. Vizes oldatokban a telítés azt a dinamikus egyensúlyi állapotot jelöli, amikor az oldat koncentrációja már tovább nem növelhető, időegység alatt ugyanannyi elektrolit oldódik, ill. válik ki.
Nézzünk egy példát az oldhatósági szorzat kiszámítására
Az ezüst-jodid oldhatósága 250C-on 2,1*10-6 g/dm3. Számítsuk ki az oldhatósági szorzatát (AgI molekulatömege 234,77 g/mol)
Legyen az x az AgI moláris oldhatósága:
AgI(s) megfordítható folyamat Ag+ + I –
L = [Ag+][ I–] = x2
Az oldhatósági szorzatból a moláris oldhatóság kiszámolható:
X = 2,1*10-6 g AgI/1 dm3 * 1mol AgI/234,77g AgI = 8,9*10-9 mol/dm3
L = x2 = (8,9*10-9)2 = 7,9*10-17
Tehát az ezüst-jodid oldhatósági szorzata 7,9*10-17.
Error thrown
Call to undefined function profitmag_categorized_blog()