Már megszoktuk, hogy a banánban nincs mag, a narancsban és a mandarinban sincs. Na de, hogy az almában?! A történet azzal indult, hogy de jó lenne egy kis frissen facsart gyümölcs vagy zöldség levet inni.
A választás az almára és a répára esett. Jó kombinációt alkotnak, különösen, ha az alma egy kicsit savanyúbb a répa kellemesen megédesíti és mindig mindenhol elérhetőek. Az első alma kettévágásakor kiderült, hogy van magháza viszont nincsenek benne magok csak mini tűfoknyi kezdemények és kicsit másképp néz ki belülről, mint a normál. Jobban 
megnézve kívülről is kicsit amorfabbak. Ááá biztos csak véletlen, de a hatodik felvágott alma is ugyanígy nézett ki….Tehát 6-ból 6. Nem volt a csomagoláson semmi jelzés vagy erre utaló megjegyzés, hogy módosított, kezelt vagy „különleges” fajta lenne (dán prémium alma, 6db-os, 1. osztályú és egy kis általános szöveg).
Lehet, sokaknak fel sem tűnne, vagy észre sem vennék, hogy a körberágott almacsutka magházában nincsenek magok. Sőt 10 év múlva már lehet teljesen megszokott lesz, hogy az almában sincs mag, sőt magház sem. De mit eszünk vagy iszunk meg a tudtunk nélkül? Jöhet a találgatás, hogy a vásárolt almáink miért olyanok amilyenek?
• Véletlen? Természeti vagy éghajlati tényező miatt?
• Mesterségesen módosított vagy kezelt?
Magnélküli gyümölcs parthenocarpia (magnélküli termésképződés, magnélküliség) következtében fejlődhet. A csíraképes magvak helyett csak magbőröket találunk. A magnélküli gyümölcsök lehetnek normális nagyságúak, lehetnek szabályosnál kisebbek vagy olyanok, amelyek már gyümölcshulláskor lehullanak. A termesztésben hideg hatására is kaphatunk magnélküli gyümölcsöket, mesterségesen is előállíthatunk, a virágoknak hormonhatású anyagokkal történő kezelésével, amikor is megtermékenyítés nélküli gyümölcsök képződhetnek. A körte virágait 4-5 alkalommal a-2-naftoxipropionsav 0,1 %-os oldatával 3 naponként, az alma virágait fenoxipropionsavval az előzőhöz hasonló módon permetezünk. A magnélküli gyümölcs alakja a termékenyülésből származókétól majdnem minden fajtánál eltér és beltartalmi értékük is kisebb. A másodvirágzásra hajlamos körtefajták másodtermése rendszeresen magnélküli, ezért is alaktalan. Némely körte- és almafajta különösen hajlamos a parthenocarpiara. A banán- és narancsféléknél a parthenocarpia általános. A magnélküli gyümölcsök rendszerint apróbbak, alaktalanok is és kevésbé értékesek, mint a szabályos magvúak.
Képek
[Best_Wordpress_Gallery id=”11″ gal_title=”parthenocarpia”]
A mi almáinkkal is ilyesmi történhetett. Megettük, megittuk, túléltük.
Kapcsolódó és felhasznált irodalom
http://www.biokutatas.hu/images/stories/kiadvanyok/Almakartevo-36old.pdf
http://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/parthenocarpia.html