Feladat
Három kémcső – ismeretlen sorrendben – a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO3. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsön kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyelje meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete.
Ismerjük az oldáshőket: a nátrium-kloridé +4 kJ/mol, a kálium-nitráté +35 kJ/mol, a nátrium hidroxidé –42 kJ/mol. Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítsa, melyik kémcsőben melyik
vegyület van!
Szükséges eszközök és anyagok
3 db sorszámozott kémcső hőmérő desztillált víz NaCl KNO3NaOH védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő
Figyelmeztető jelölések
A kísérlet végzése közben védőkesztyű használata ajánlott! A kísérlet végzése közben védőszemüveg használata kötelező! A nátrium-hidroxid maró tulajdonságú!
Videó
Alapfogalmak
Oldáshő: Az anyagok oldódását a hőváltozás szempontjából jellemző mennyiség. Pontosabban az oldáshő az a hőmennyiség, amely 1 mól anyag oldószerben való feloldásakor a környezetnek átadódik v. amely ahhoz szükséges.
Mértékegysége: kJ/mól.
Jele: Q (oldás)
Előjele: + endoterm (hőmérséklet csökken) – exoterm (hőmérséklet emelkedik)
Hidratáció hő: 1 mól szabad (gázhalmazállapotú) ion hidratációját kísérő energiaváltozás
jele: ∆Hh
előjele: –
mértékegysége: kJ/mol
Rácsenergia: az az energiamennyiség amely ahhoz szükséges,hogy 1 mol kristályos anyagot részecskéire bontsunk.
jelölés: ∆Hrács
mértékegység: kJ/mol
előjel: +
Oldhatóság: megadja, hogy adott hőmérsékleten 100 g oldószer hány g anyagot képes oldani vagy:adott hőmérsékleten a telített oldat tömegszázalékos összetétele.
Error thrown
Call to undefined function profitmag_categorized_blog()