6. Kísérlet – NaCl, NaOH, KNO3 megkülönböztetése oldáshőjük alapján

Feladat

Három kémcső – ismeretlen sorrendben – a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO3. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsön kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyelje meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete.
Ismerjük az oldáshőket: a nátrium-kloridé +4 kJ/mol, a kálium-nitráté +35 kJ/mol, a nátrium hidroxidé –42 kJ/mol. Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítsa, melyik kémcsőben melyik
vegyület van!

Szükséges eszközök és anyagok

3 db sorszámozott kémcső hőmérő desztillált víz
NaCl
KNO3
NaOH
védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő

 

Figyelmeztető jelölések

protection gloves weblaboratorium A kísérlet végzése közben védőkesztyű használata ajánlott! protection glasses weblaboratorium A kísérlet végzése közben védőszemüveg használata kötelező!
maro A nátrium-hidroxid maró tulajdonságú!

Videó

potassium nitrate

Alapfogalmak

Oldáshő: Az anyagok oldódását a hőváltozás szempontjából jellemző mennyiség. Pontosabban az oldáshő az a hőmennyiség, amely 1 mól anyag oldószerben való feloldásakor a környezetnek átadódik v. amely ahhoz szükséges.

Mértékegysége: kJ/mól.

Jele: Q (oldás)

Előjele: + endoterm (hőmérséklet csökken) – exoterm (hőmérséklet emelkedik)

Hidratáció hő: 1 mól szabad (gázhalmazállapotú) ion hidratációját kísérő energiaváltozás

jele: ∆Hh

előjele: –

mértékegysége: kJ/mol

Rácsenergia: az az energiamennyiség amely ahhoz szükséges,hogy 1 mol kristályos anyagot részecskéire bontsunk.

jelölés: ∆Hrács
mértékegység: kJ/mol
előjel: +

Oldhatóság: megadja, hogy adott hőmérsékleten 100 g oldószer hány g anyagot képes oldani vagy:adott hőmérsékleten a telített oldat tömegszázalékos összetétele.