Mikológia fogalmak

TÖMLŐS GOMÁK IVAROS ÉLETMENETE

Spórák, 8-asával aszkuszokba rendeződnek, kihullanak, kicsíráznak, primer micélium alakul ki, ezen női ivarszervek (aszkogónium) és hímivarszervek (anterídium) jönnek létre. Az aszkogónium csúcsán párzó fonal (trichogin) van, amelyen keresztül történik a hímivarsejtek átvándorlása az aszkogóniumba. Az anterídium hímivarú sejtmagjai a trichoginen át az aszkogóniumba vándorolnak, magpárt (dikariont) alkotnak. Az aszkogónium hifákat hajt és ezekbe az egyszerre osztódó magpár sejtmagjai bevándorolnak. Két magvú hifák → szekunder micélium –→termőtest képzés.
A magpár az aszkogén hifák csúcssejtjében olvad össze→ kariogámia.
Meiotikus és mitotikus osztódás, majd a folyamat újraindul.

BAZÍDIUMOS GOMBÁK IVAROS ÉLETMENETE

Spórákból primer micélium keletkezik. A vegetatív micélium és a termőtestet alkotó hifák is magspárosak(dikarionosak). Az ivarszerevek hiányoznak. Az ivaros folyamat két vegetatív hifasejt összeolvadása. Ebből szekunder micélium keletkezik. A bazídiumok olyan végálló hifasejtek amelyekben a két ellentétes ivarú sejtmag összeolvad és redukciós osztódás történik. A bazídiumon kívül keletkező bazidiospórák haploidok. A bazidiospórák a bazídiumon a külső felületen rövid nyúlványokon a sterigmákon fejlődnek. A bazídiumok egymás mellett elhelyezkedve termőréteget, azaz himéniumot alkotnak. A bazídiumok a redukciós osztódás után négy sejtre osztódnak.

APOTÉCIUM

A csészegombák, csésze vagy tányér alakú termőteste, amelynek felső, nyitott öblén vannak az aszkuszok és köztük a parafízisek. Lehet nyeles vagy ülő.

ASZKOGÓNIUM

A tömlősgombák egysejtű, általában sok magvú női ivarszerve,amely fonálszerű fogórésszel (trichogin).

ASZKUSZ(tömlő)

Tömlősgombák jellegzetes hifavége, melyben rendszerint 8, ritkábban 4 haploid aszkospóra alakul ki.
A spóraképzést ivaros folyamat előzi meg. A tömlő ugyanis előzetes dikariotikus állapotban van, azaz két ellentétes ivarjellegű sejtmagot tartalmaz, melyek diploid maggá egyesülnek (kariogámia) a tömlőben.
Ezen ivaros folyamat után spóraképződés, melynek során előzetes redukciós osztódással 4 haploid mag majd rendszerint további mitotikus osztódással 8 mag jön létre. Szabad sejtképződéssel ezekből nyolc tömlőspóra alakul ki a tömlőben.

BAZÍDIUM

Bazídiumos gombák ivaros szaporodásának eredményeképpen keletkező osztatlan vagy hosszanti ill. keresztfonalakkal osztott hifavég, melynek külső felületén képződnek a ivartalan szaporító sejtek, a bazidiospórák, ezeket rendszerint a szél terjeszti.

CISZTIDA

A bazídiuomos gombák termőrétegének feltűnő alakú, nagy steril gombafonala (hifa).

GLEBA

A zárt termőtestű pöfeteggombák töbrétegű burkán (peridium) belül található spóratermű bazídiumtömeg. A termőtest csupán a spórák megérésekor nyílik fel.

HIFA

A gombák tenyésztestét és szaporítószerveit felépítő, csúcsnövekedésű csőszerű sejtfonal. Faluk nagyrész kitinből, ritkábban cellulózból áll.
A bazídiumos gombák termőtestét felépítő hifatípusok:

· Generatívhifa
· Vázhifa
· Kötőhifa
· Tejhifa

CLUSIUS

Németalföldi orvos és botanikus. Tanulmányai végeztével több évre európai flórakutató útra ment. A magyar és spanyol flóra első ismertetője, a mikológia megalapítója, több idegen növény elterjesztője.
CLUSIUS KÓDEX: 1605-ben jelent meg a mikológia első tudományos műve, mely 117 gombafajt tartalmaz képekkel illusztrálva és jellemezve.

HIMENIUM

A tömlős és bazídiumos gombák termőtestén aszkuszokból vagy bazídiumokból áll, közöttük meddő hifák (sterilis fonalak, parfízisek) lehetnek. A csészegombáknál a himénium a termőtest belső felületén található, kalapos gombáknál a kalapok lemezeit borítja(csiperke) vagy csöveit béleli (vargánya). A himénium tömlőiben ill. bazidiumain igen nagyszámú spóra terem.

Típusok:

· Lemezes
· Csöves
· Pórusos
· Tüskés
· Redőzött

HIMENOFORON

Gombák termőtestének az a része, amely a himeniumot tartja. Felülete sima vagy tüske alakú vagy csövekből álló.

KONIDIUM

Gombahifa csúcsán, oldalágán vagy jellegzetes konidangiumon keletkező vékoony falú ivartalan szaporítósejt.

MICÉLIUM

A gombahifák összessége. Általában a gombák vegetatív részét(tenyésztestét) értik rajta.
PRIMER MICÉLIUM és SZEKUNDER MICÉLIUM
A bazídiumos gombák különnemű bazidiospóráiból előbb a haploid különnemű ún. primer micélium fejlődik.
A hím és nőjellegű egy magvú sejtekből álló hifák találkozásakor magpáros(dikarionos) szekunder micélium jön létre.

PARAFÍZIS

Sterilis fonalak. A gombák termőrétegében, az apotéciumokban, a spóratartó hifák mellett helyezkednek el az aszkszuk.

PERITÉCIUM

Tojásdad alakú zárt termőtest, amelyben egymás mellett helyezkednek el az aszkuszok.

SPORANGIUM

Ivartalan szaporító sejteket spórákat létrehozó szaporító szerv. Egyszerűbb esetekben egyetlen sejtből áll, differenciáltabb formában egy vagy több sejtrétegű fala van, melynek belsejét sporogén szövet tölti ki. Ez spóraanyasejtre képződnek a meiospórák (haploid spórák).

SZAPROTRÓF

Elhalt szerves anyag lebontásával épül fel.

SZEPTUM

Keresztfal, válaszfal:a gombák hifáinak és a spóráinak válaszfala.

Típusai:

– egyszerű pórusos (tömlősgombák)
– parentoszómás dolipórusos (bazídiumos gombák)

TRÁMA

Egyes gombák termőtestében meddő hifákból álló réteg, amely a termőrétegek között van. Ilyen pl. lemezes gombák lemezeinek középső része vagy a szarvasgombák himéniuma közötti rész.

TRICHOGYN

Palack alakú női ivarszerv vastagabb-vékonyabb nyaki része. A mozdulatlan hímivarsejtek felfogására alkalmas.

KLEISZTOTÉCIUM

Minden oldalról zárt termőtest, amelynek fala szabálytalan repedéssel nyílik fel, és amelynek belsejében az aszkuszok szabálytalanul helyezkednek el.

VELUM PARTIALE és VELUM UNIVERSALE

Velum=burok
A hártya vagy kalapos gombák termőtestén a spóratermőréteget a spórák éréséig védi.
A nagyburok a velum universale pl.: a császárbombát mintegy zacskóba zárja, elszakadt alsó része a bocskor vagy hüvely(volva).
A csiperke burka kisburok velum partiale a tönk felső részéből indulva borítja be a kalapot, elszakadt alsó része gallérként vagy gyűrűszerű részként(annulus) marad vissza a tönkön.

VOLVA

Bocskor.
Egyes kalapos gombák tönkjének alján lévő burokmaradvány, a felrepedt velum universale alsó része.

HIFATÍPUSOK A TERMŐTESTBEN

A bazídiumos gombák termőtestét felépítő hifatípusok:

· Generatív
· Váz
· Kötő
· Tej

BAZÍDIUM TÍPUSOK

· Holo- vagy autobazídium: ősibb osztatlan típus
· Fragmo- vagy szeptobazídium: hosszanti vagy harántfalakkal 4 sejtre osztott

TRÁMATÍPUSOK

Sima, ráncos, csapos, csöves, likacsos, lemezes

RESZUPINÁTUS TERMŐTEST

Pl.: bodzafán Júdás-füle gomba esetében. A termőtest gyakran fül alakú, kocsonyás állományú, nem fásodó. Az aljzatra szorosan tapadó réteget, redőzetet képező termőtest. Himéniuma a felületen helyezkedik el.

KRUSZTOTECIUM

Kemény fás, többnyire féloldalas konzolosan növő termőtest. Az egyedüli típus, amely több évig él, folyamatosan nő és rétegesen, évgyűrűszerűen gyarapodik(taplógomba). A növekvő termőtest az útjába akadó fűszálakat körülnövi.

HOLOTECIUM

Felemelkedő, de nem kalapos típusú termőtest, amely lehet:

· Egyszerű bunkó alakú (klavarioid típus pl.mozsárütőgomba)
· Többszörösen elágazó (koralloid típus pl. korallgombák)
· Tölcsér alakú alján ráncos (kantarelloid típus pl. rókagomba)
A termőréteg külső felszínét vagy az ágvégeket borítja.

PILOTECIUM

Kalapra, tönkre különülő ,,gomba’’ termőtest. Himeniuma a kalap alján helyezkedik el, különböző szerkezetű trámán. Leggyakoribb a lemezes kalap.

PILEUS

Kalap
A jól fejlett termőtestű bazídiumos gombák termőtestének felső része, amely a tönkben folytatódik. A kalap fonákán alakul ki a spórás termőréteg, a kalapos gombák legjellemzőbb része.

STIPES

Tönk.
A termőtestes gombák termőtestének alsó, többnyire hengeres, megnyúlt része, amely a termőtest másik részét a kalapot tartja. Gombafonalak sűrű szövedékéből áll. Alsó részén bocskor, felső részén gallér alakulhat ki.

ANNULUS

Gallér
A termőtest tönkjén található hártyagyűrű, a fiatal termőtestet beborító kisburok(velum partiale) maradványa.

CORTINA

A kalap széléről lelógó fátyol vagy pókhálószerű függelékek.

GASZTEROTECIUM

A gasztrális termőtestek tartoznak ide(pöfetegek, szömörcsökgombák)
Kívül két rétegű burok, a peridium borítja őket. A termőtest belsejét a spóraképző glebaszövet, éretten a spórák tömege tölti ki,amelyek között spóraszóró fonalakból kapillícium is kialakulhat. A gaszterotécium igen változatos alakú és szerkezetű, felnyílása valamint a spórák kiszóródásának módja sokféle lehet.

PERIDIUM

Több osztályban előforduló, a termőtestet körülvevő egy vagy több rétegű burok. Jól fejlett a pöfeteg gombáknál és a valódi nyálkagombák esetében.
EXO PERIDIUM → külső védőburok
ENDO PERIDIUM→belső védőburok

MIKORRHIZA

Gomba-gyökér kapcsolat
A növények föld alatti részeinek és a gombahifáknak a szimbiózisa.

· Endomikorrhiza: a gombahifa a gazdanövény sejtjeibe behatol, vezikulumokat és arbuszkulumokat alkot.
· Ektomikorrhiza: tűlevelű és lombos fákra jellemző. A gyökerek jellegzetesen megvastagszanak, és sok rövid ágat hajtanak. A gombamicélium a gyökérágakat kívülről tömött rétegben borítja és helyenként az intracelluláris járatokba oldalágakat bocsát, de a sejtekbe nem hatol be.

WORONIN TEST

A tömlősgombák szeptumain a pórusok közelében található elektrondensz
gömb alakú képletek.

DOLIPÓRUS

Bazídiumos gombák hifái keresztfalának közepén levő nyílás, amelyet alul-felül nyitott hordóhoz hasonló kiszélesedés határol.

HIPOGEIKUS MÓDOSULT APOTECIUM

Földalatti termőtest pl.: szarvasgombáknál