Helyes, ha az oldat az oldódás közben lehűl endoterm folyamatról beszélünk.

Sajnos nem jó!
Az előjel meghatározása a rendszer szempontjából történik.

Ha hő nyelődik el, a végtermékek entalpiája nagyobb, mint a reagáló anyagoké. Ezért a rendszer (ebben az esetben a reakcióedény) hőt vesz fel a környezetétől a reakció során, ebből következik, hogy ∆H előjele pozitív. A reakcióknak ezt a típusát „endoterm” reakciónak nevezzük. Tehát ha: ∆H > 0, a reakció endoterm hőváltozással jár.

Ha az oldódást kísérő hőeffektust 1 mol anyag oldására vonatkoztatjuk, az anyag moláris oldáshőjét kapjuk.
Moláris oldáshőnek nevezzük azt a hőmennyiséget, amely 1 mol szilárd test feloldásakor állandó hőmérsékleten a környezetből felvett vagy átadott. Mértékegysége: J/mol.

A fajlagos oldáshő meghatározása hasonló, de az az egységnyi tömegű anyagra vonatkozik. Mértékegysége J/kg.

Rossz válasz! A nitrátok kifejezetten jól oldódnak vízben, még az átmenetifém nitrátok is.

Általánosságban igaz, hogy meleg oldószerben az anyagok jobban, és gyorsabban oldódnak. A keverés sebességének gyorsítása szintén elősegíti az oldódást. A feloldandó anyag aprítása (felület növelés) szintén elősegíti az oldódást.