Az ólom(II)-jodid egy aranysárga, szobahőmérsékleten szilárd, vízben rosszul oldódó vegyület. Kálium-jodid és ólom-nitrát reakciójával állíthatjuk elő.
Pb(NO3)2(aq) + 2KI(aq) → PbI2(s) + 2KNO3(aq)
Kálium-jodid feleslegben tetrajodo-plumbát formájában feloldódik.
PbI2(s) + 2KI(aq) ⇄ K2PbI4(aq)
Videó
20oC-on 0,044g 100oC-on 0,41g ólom(II)-jodid oldódik 100mL vízben, tehát forrón kb. 10-szer annyi.
A kísérlet megkezdése előtt érdemes egy kicsit számolni, hogy biztosan az történjen, amit a videón látunk, ugyanis, ha fölöslegben adjuk a kálium-jodidot, akkor a csapadékunk feloldódik, ha pedig túl sok csapadékot választunk le akkor nem lesz tiszta oldatunk az oldat forralása után sem.
Számolási feladat
150ml vízben fogjuk kivitelezni a reakciót, és 0,5g ólom(II)-jodid csapadék előállítása a cél, ezt majd a forralással könnyen be tudjuk oldani.
Moláris tömegek
Ólom(II)-nitrát 331,2 g/mol Kálium-jodid 166,00 g/mol Ólom(II)-jodid 461.01 g/mol Kálium-nitrát 101.10 g/mol
A reakcióegyenletből látszik, hogy 1 mol Pb(NO3)2 reagál 2 mol KI-al és keletkezik 1 mol PbI2 és 2 mol KNO3. 0,5g PbI2 előállítása a cél, ami 1,08mmol (n=m/M; n=0,5/461,01). Ehhez kell 1,08mmol (0,33g) ólom-nitrát és 2,16mmol (0,36g) kálium-jodid. A legegyszerűbb, ha két főzőpohárban külön-külön feloldjuk a kiindulási anyagokat 75-75ml vízben, majd összeöntjük őket. A csapadékos oldatot felforraljuk, majd hagyjuk lehűlni. Az aranysárga pelyhes csapadék kiválása hamarosan megindul.
Error thrown
Call to undefined function profitmag_categorized_blog()