Feladat
Szükséges eszközök és anyagok
• műanyag tálca • 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel • kálium-klorid-oldat (0,5 mol/dm3) • kálium-bromid-oldat (0,5 mol/dm3) • kálium-jodid-oldat (0,5 mol/dm3)• ezüstnitrát-oldat (0,1 mol/dm3) • védőszemüveg • gumikesztyű • hulladékgyűjtő • kémcsőállvány
Figyelmeztető jelölések
A kísérlet végzése közben védőkesztyű használata ajánlott! A kísérlet végzése közben védőszemüveg használata kötelező! AgNO3 maró, bőrrel érintkezve fémes ezüst válik ki.
Videó
Megfigyelések, tapasztalatok, következtetések
Az ezüst halogenidek a fluorid kivételével vízben nagyon rosszul oldódnak, azonosításuk a csapadékok eltérő színei alapján lehetséges. Az ezüst-klorid fehér, az ezüst-bromid halványsárga, az ezüst-jodid határozott sárga színű. Az oldhatóságokat és az oldhatósági szorzatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
képlet c (mol/dm3 ) L (mol/dm3 ) x AgNO3 7,18 AgCl 1,34·10-5 1,8·10-10 AgBr 7,21·10-7 5,2·10-13 AgJ 9,11·10-9 8,3·10-17
Reakcióegyenletek
Ag+(aq)+ Cl−(aq) → AgCl(s)
Ag+(aq) + Br−(aq) → AgBr(s)
Ag+(aq) + I−(aq) → AgI(s)
Vegszerismeret
Ezüst-nitrát
Az ezüst-nitrátot ezüst salétromsavban való feloldásával kapjuk.
2Ag + 4HNO3 → 2AgNO3 + 2H2O + 2NO2↑
Az orvosi gyakorlatban (többnyire kálium-nitráttal összeolvasztva) rudacskák formájában edzőszerként és szemölcsök leégetésére használták. Laboratóriumokban halogén- és cianidionok kimutatására, és mennyiségük meghatározására használható.
Redukáló hatású anyagok, például szőlőcukor, formaldehid a vegyület ammóniás oldatát redukálják, ezüstöt szabadítanak fel belőle, az ezüst ekkor az edényfalán válik ki tükörként, ezt nevezzük ezüsttükör próbának.
Fejtörő
1. Feladat
Mekkora az AgCl mg/dm3-ben kifejezett oldhatósága vízben 25 °C-on, ahol LAgCl=1,83⋅10–10? (MAgCl=143,32 g/mol)
Mivel az oldatban gyakorlatilag teljes a disszociáció
S = [AgCl] = [Ag+] = [Cl–]
így
L = [Ag+]⋅[Cl–] = [Ag+]2 = [Cl–]2
L = 1,35⋅10–5 mol/dm3
1,35⋅10–5 mol/dm3 az AgCl oldhatósága. 1,35⋅10–5 mol AgCl 1,94⋅10–3 g = 1,94 mg, így az AgCl
mg/dm3-ben kifejezett oldhatósága: 1,94 mg/dm3.
2. Feladat
Érdekesség képpen nézzünk egy kicsivel bonyolultabb példát:
KCl–KBr porkeverék összetételét Mohr szerint, indirekt módszerrel határoztuk meg. Az elporított ismeretlen 0,4500 g-jából 100 cm3 törzsoldatot készítettünk. Ebből a törzsoldatból 10,00 cm3-es mintákat 0,05 mol/dm3 koncentrációjú AgNO3 mérőoldattal titráltunk. Az átlagos fogyás 9,80 cm3 volt. Milyen a minta tömegszázalékos összetétele? (MKCl=74,56 g/mol, MKBr=119,01 g/mol)
KCl + AgNO3 = AgCl + KNO3
KBr + AgNO3 = AgBr + KNO3
N
O
33
10,00 cm3-ben a KCl tömege legyen x g, ami x/74,56 mol, akkor a KBr tömege (0,045–x) g, ami 0,045–x/119,01 mol.
A mintára fogyott 9,80⋅0,05= 0,49 mmol= 4,9⋅10–4 mol AgNO3, ennyi a KCl és KBr összmólszáma,
így az egyenletek alapján:
x/74,56 + (0,045–x)/119,01 = 4,9⋅10–4
ebből x=0,0223 g
0,0223 g KCl és 0,0450 – 0,0223 = 0,0226 g KBr volt 0,0450 g porkeverékben.
Ha 0,0450 g 100%, akkor 0,0223 g KCl 49,56 %, és a KBr 100 – 49,56 = 50,44 %.
Tehát a minta tömegszázalékos összetétele: KCl 49,56 %, KBr 50,44 %.
Error thrown
Call to undefined function profitmag_categorized_blog()