3. Kísérlet – Éter és benzin megkülönböztetése elemi jóddal

Feladat

Két kémcső közül az egyikbe rétegezzen egymásra egy ujjnyi desztillált vizet és egy ujjnyi benzint, a másikba szintén egy ujjnyi vizet és egy ujjnyi étert! Rázza össze a kémcsövek tartalmát, figyelje meg, mi történik! Tegyen mind a két kémcsőbe kanálhegynyi jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje a változást! Miután már nem tapasztal változást, öntse össze a két kémcső tartalmát, rázza össze az elegyet, figyelje meg, mi történik! Magyarázza meg a látottakat! A kísérletek alapján hasonlítsa össze a víz sűrűségét a benzin és az éter sűrűségével!

Szükséges eszközök és anyagok

• műanyag tálca • kémcsőállvány • vegyszeres kanál
• jódkristály • benzin • éter
• desztillált víz • védőszemüveg • gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

 

Figyelmeztető jelölések

protection gloves weblaboratorium A kísérlet végzése közben védőkesztyű használata kötelező! protection glasses weblaboratorium A kísérlet végzése közben védőszemüveg használata kötelező!
tuzveszelyes Az aceton és a benzin gyúlékony!

Videó

Megfigyelések, tapasztalatok, következtetések

Mind az éter mind a benzin sűrűsége kisebb a vízénél, így ezek alkotják a felső fázist. Az összerázás után a fázisok hamar szétválnak. Jódkristályt adva a kétfázisú rendszerhez, majd összerázva, egy felső barna színű fázist az éter esetében, és egy lila felső fázist a benzin esetében fogunk tapasztalni. Az alsó fázis mindkét esetben halvány barna színű lesz. Ha a két kémcső tartalmát összeöntjük egy kétfázisú rendszert kapunk, melynek mindkét fázisa barna színű lesz. Az éter és a benzin egymással jól elegyednek (apolárisak), így ezek oldata alkotja a felső fázist. A jód polarizációja miatt a barna szín fog dominálni.

Ha nem sorba haladtál a kísérletekkel, vagy elfelejtetted , hogy a jód miért oldódik különböző színnel az oxigént tartalmazó és oxigént nem tartalmazó oldószerekben, akkor a 2. kísérletnél megtalálod a magyarázatot.

 

(Ha a jódkristály mérete elég kicsi, fennakad a víz felületén és gyors össze-vissza mozgás közben beoldódik a szerves fázisba. A víz felületi feszültsége sokkal nagyobb mint az éteré és a benziné, így ezeken könnyen keresztül esik, míg a víz felületén fennakadhat. http://jdesktop.com/~acet/www.weblaboratorium.hu/index.php?content=kemia_erettsegi/benzin_eter_jod)