31. Kísérlet – KCl, KBr, KI oldatok azonosítása ezüst-nitrát oldattal

31. Kísérlet – KCl, KBr, KI oldatok azonosítása ezüst-nitrát oldattal

KCl, KBr, KI oldatok azonosítása ezüst-nitrát oldattal

Három kémcsőben a következő oldatokat találja valamilyen sorrendben: kálium-klorid, kálium-bromid és kálium-jodid. Ezüst-nitrát-oldat segítségével határozza meg, hogy melyik kémcső melyik vegyület oldatát tartalmazza!
Ismertesse a tapasztalatokat, indokolja a változásokat! Írja le a folyamatok reakcióegyenleteit!

 
Read More

41. Kísérlet – Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal

41. Kísérlet – Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal

Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal

Három kémcsőben a következő anyagok vannak ismeretlen sorrendben: desztillált víz, vezetékes víz és kalcium-klorid-oldat. Az óraüvegen található szappanforgács segítségével határozza meg a kémcsövek tartalmát! Válaszát indokolja!

 
Read More

39. Kísérlet – Al és Mg por megkülönböztetése NaOH-oldattal

39. Kísérlet – Al és Mg por megkülönböztetése NaOH-oldattal

Al és Mg por megkülönböztetése NaOH-oldattal

A kiadott kémcsőben alumínium- vagy magnéziumport talál. Nátrium-hidroxid oldat segítségével azonosítsa, hogy melyik fém van a kémcsőben! Értelmezze a tapasztalatait, írja fel a reakcióegyenlete(ke)t!

 
Read More

Mangán-heptoxid képződése és oxidáló tulajdonsága

Mangán-heptoxid képződése és oxidáló tulajdonsága

Mangán-heptoxid képződése és oxidáló tulajdonsága

Finoman elporított néhány tized gramm kálium-permanganátot porcelántálban kevés tömény kénsavval keverjük össze, majd ebbe a keverékbe kis vattacsomót dobunk (biztonságosabb, ha a keverékbe üvegbotot mártunk, és ezzel érintünk meg egy vattacsomót). A kénsav hatására mangán(VII)-oxid keletkezik ami a vattát olyan hevesen oxidálja, hogy az lángra lobban. A kísérletet fülkében óvatosan hajtsuk végre. Nagyobb mennyiségű KMnO4-ra tömény kénsavat öntve, a reakcióelegy felmelegedése miatt a Mn2O7 robbanásszerűen bomlik.

 
Read More

18. Kísérlet – Ammónia- ill. nátrium-hidroxid oldat megkülönböztetése

18. Kísérlet – Ammónia- ill. nátrium-hidroxid oldat megkülönböztetése

Ammónia- ill. nátrium-hidroxid oldat megkülönböztetése

Két számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – ammónia-, illetve nátrium-hidroxid oldat van. A tálcán található vegyszerek közül válassza ki azt az egyet, amelyikkel egyértelműen azonosítható a két folyadék! Végezze el a kísérleteket, adja meg tapasztalatait, és írja fel a lezajlott reakciók ionegyenletét is!

 
Read More

6. Kísérlet – NaCl, NaOH, KNO3 megkülönböztetése oldáshőjük alapján

6. Kísérlet – NaCl, NaOH, KNO3 megkülönböztetése oldáshőjük alapján

NaCl, NaOH, KNO3 megkülönböztetése oldáshőjük alapján

Három kémcső – ismeretlen sorrendben – a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO3. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsön kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyelje meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete.
Ismerjük az oldáshőket: a nátrium-kloridé +4 kJ/mol, a kálium-nitráté +35 kJ/mol, a nátrium hidroxidé –42 kJ/mol. Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítsa, melyik kémcsőben melyik
vegyület van!

 
Read More

A magnélküli alma

A magnélküli alma

A magnélküli alma

Magnélküli gyümölcs parthenocarpia (magnélküli termésképződés, magnélküliség) következtében fejlődhet. A csíraképes magvak helyett csak magbőröket találunk. A magnélküli gyümölcsök lehetnek normális nagyságúak, lehetnek szabályosnál kisebbek vagy olyanok, amelyek már gyümölcshulláskor lehullanak. A termesztésben hideg hatására is kaphatunk magnélküli gyümölcsöket, mesterségesen is előállíthatunk, a virágoknak hormonhatású anyagokkal történő kezelésével, amikor is megtermékenyítés nélküli gyümölcsök képződhetnek.

 
Read More
1 2 3 4