Vas(II)-szulfát + réz és réz(II)-szulfát + vas
Töltsön egy főzőpohárba vas(II)-szulfát oldatot, egy másik főzőpohárba pedig réz(II)-szulfát oldatot! Csipesz segítségével a vas(II)-szulfát oldatba helyezzen egy rézlemezt, a réz(II)-szulfát oldatba pedig vaslemezt! Várakozzon néhány percet, majd a csipesszel vegye ki a fémlemezeket, és helyezze azokat egy-egy óraüvegre! Magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakció(k) ionegyenletét!
Read More
Citromsav, nátrium-acetát, szőlőcukor megkülönböztetése
Három sorszámozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – a következő fehér, szilárd anyagok találhatók: citromsav (egy hidroxi-trikarbonsav), nátrium-acetát, szőlőcukor. A tálcán lévő anyagok segítségével azonosítsa az edények tartalmát! Értelmezze a tapasztalatokat, írjon egyenleteket is!
Read More
9V-os elem pólusainak azonosítása
Egy 9 V-os elemről lekopott a pólusok jelölése. Ennek meghatározására öntsön Petri-csészébe kevés nátrium-szulfát oldatot, adjon hozzá néhány csepp fenolftalein indikátort. Áztasson egy darabka szűrőpapírt az oldatba, helyezze sima felszínre (például a Petri-csésze fedelére vagy egy csempére), és nyomja az elem mindkét kivezetését a nedves papírra. A megfigyeltek alapján azonosítsa az elem két pólusát! Írja fel az elektródokon zajló egyenleteket is!
Read More
Egy kémikus tojásfehérje-oldattal kísérletezett
Egy kémikus tojásfehérje-oldattal kísérletezett. Először, a felsorolás sorrendjében, azonos térfogatú nátrium-hidroxid-, réz(II)-szulfát- és fehérjeoldatot öntött össze. Már az első két oldat összeöntésekor csapadék kiválását tapasztalta. Ezután fordított sorrendben végezte el az oldatok összeöntését. Ekkor is az első két oldat összeöntésekor jelent meg az előzőtől eltérő színű csapadék. Végül a tojásfehérje-oldathoz kevés nátrium-hidroxid oldatot öntött, majd egy csepp réz(II)-szulfát oldat hatására színváltozás történt. Ismertesse és magyarázza meg az eltérő tapasztalatokat!
Read More
Disznózsír hidrolízise
Egy kevés disznózsírhoz nátrium-hidroxid oldatot öntünk, és főzőpohárban kb. 80 °C-on főzzük az elegyet. Az oldat tetején fehér, szilárd anyag válik ki (amelynek kicsapódását konyhasó hozzáadásával segítettük). Magyarázza meg, milyen folyamat játszódik le a reakció során, és mi keletkezik! Mi történik, ha ebből a szilárd anyagból keveset desztillált vízbe teszünk, és alaposan összerázzuk? Válaszát indokolja!
Read More
Maltóz vagy szacharóz?
A tálcán lévő kémcsövekben maltóz, illetve szacharóz van. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg, hogy melyik kémcső mit tartalmaz!
Nátrium-hidroxid oldat semlegesítése (100 cm3; 0,1 mol/dm3)
A tálcán lévő üvegben kb. 100 cm3, fenolftaleinnel megszínezett, 0,1 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid oldat van. Egy másik üvegben sósavat vagy kénsavoldatot kapott, amelyről annyit tudunk, hogy koncentrációja vagy 1 mol/dm3, vagy 0,1 mol/dm3, vagy 0,01 mol/dm3. A tálcán lévő eszközök segítségével minél egyszerűbben döntse el, hogy mi a kiadott sósav vagy kénsavoldat koncentrációja! Értelmezze megoldásának menetét!
Read More
Mocsári teknős – Emys orbicularis
Read More
Lágy pöfeteg – Lycoperdon molle
Read More
Diana fája
Kémcsőben lévő higanycseppre ezüst-nitrát oldatot öntünk, a higany felületén azonnal megindul a fémes ezüst kiválása, mely kb. fél óra múlva 1-2 centiméteres ezüst-fává növi ki magát. A képződött ezüst amalgámot képez a higannyal, amely érintkezik az ezüst-ionokkal, melyeket redukál, így azok rárakódnak az amalgám felületére, faszerű szerkezetet hozva ezzel létre.
A reakció során a higany oldatba megy higany(I)-nitrát formájában, az ezüst-ionok fémezüstté redukálódnak.
Ha meg akarunk bizonyosodni, hogy az oldat Higany(I)-ionokat tartalmaz, pipettával mintát veszünk a kémcsőből, és tömény ammónia-oldatot adunk hozzá, fekete csapadék keletkezik. A higany(II)-ionok fehér csapadékot képeznek az ammónia oldattal.